Lányok, minek csináljátok ezt a játszmázást a hosszú válaszokkal?

Nagyon nagy kamuk mennek. Kedvencem aki azt írja, nincs ideje és különben is van élete, azért nem jön. Aztán meg éjjel válaszol, erre kérdem, ó, a munkád miatt, vagy esetleg szeretsz sokáig fent lenni? azt írja, utóbbi, éjjeli bagoly.

De gondolom ha párkapcsolatot keres, akkor nem pasikkal éjjeli bagolykodik, hanem otthon egyedül. Hogyhogy nem képes akkor éjjel sem válaszolni? :D Éjjel is van élete? Kivel, milyen? :D

Na, mindegy, holnap még írok neki, aztán ha nem válaszol, úgyis elengedem, hiszen el van tűnve, nincs értelme folytatni. Pedig kitartó vagyok.

Egyrészt szeretem összeszedni a gondolataimat, mielőtt írok. Most ahogy ezt írom, előtte többször végiggondoltam fejben. Ha meg embereknek írok, csak egynek, akkor szeretem még jobban összeszedni a dolgokat.

A másik, hogy én lassan ismerkedem. Ha azonnal válaszolok, azonnal választ kapok, és azonnal válaszolnom kell. És ez olyan sprintszerű.

Ez nem játszma, csak szimplán nincs oda érted. Nem akarja arcodba vágni a valóságot, hogy abszolút nem fogtad meg.

Nemtől függetlenül mindenki ezt csinálja, akit nem érdekelsz, és gyáva igazat mondani...

Annyira buták vagytok ezzel, hogy nincs oda érted. Bár a saját életetekben is ennyire menne a gondolatolvasás.

Hozok egy hasonlatot.

Mikor kijön a Netflixen egy sorozatom, akkor nem egyben nézem meg, hanem beosztom, hogy mondjuk minden pénteken vagy szombaton megnézek egy részt. Mert annyira szeretem, hogy nem akarom gyorsan letudni. Szeretném ízlelgetni, szeretném hosszabb időszakon át az életemben tudni.

Mondjuk nekem nem egetverő a libidóm, ha baszni akarnék, biztos azonnal cuppannék a telefonra.

"Mindenki tudja hogy egész nap a telefonotokat nyomkodjátok,"

Én speciel dolgozom.