Hölgyek: ismerkedéskor bénítóan, lehangolóan hat, ha kiderül a partner férfiról, hogy bölcsész végzettségű?

Én kedvelem a bölcsészeket

Na jó, de pontosan milyen szakon?

Volt bölcsész pasim. Tök jó volt vele minden, szóval bevállalnám még egyszer.

Nálam előny, mert én nem szeretem a kockákat.

Én is szeretem a bölcsészeket, főleg ha jó beszélgetőpartner:)

Nem feltétlenül. Semmi bajom a bölcsészekkel, pedig mérnökinformatikus végzettségem van. Viszont az ilyen delíriumos művészekből fixen nem kérek. Nem egy ismerősöm van (szerencsére zömével nők, akik nekem amúgy sem célközönség), akiknek az egész élete egy ködös álomvilág, amiben csak úgy súlytalanul léteznek, ronda köcsögöket csinálnak, amit az atyaisten sem venne meg (azért adják ajándékba minden ünnep alkalmából), festegetnek, kortárs íróskodnak és tényleg a kutya sem kíváncsi rájuk, mert az anyjukon kívül senki sem tartja őket tehetségesnek, de ezzel töltik az idejük nagy részét valaki mellett (szülő vagy partner) aki eltartja őket. Na, hát nekem ez bicskanyitogató. Most az, ha valakinek van egy tisztességes nyelvszakos diplomája vagy normális munka mellett a saját pénzén próbál szárnyat bontogatni, mint színész, zenész, akármi, az teljesen rendben van. Nem lesz attól valakinek értelmetlen a létezése, mert alulfizetik. Elég sokan vannak itthon, akik nem kapnak annyit, amennyit a munkájuk hasznossága alapján érdemelnének. Valahol a felelősségvállalás és az önellátás mentén húznám meg a hatart.

Én jobban kedvelem a bölcsészeket, mint az arrogáns, önimádó, egysíkú mérnököket és informatikusokat. Azok azt képzelik, hogy a fizetésük miatt ők már az egész világ felett állnak és az emberiségnek térdre borulva kellene a kegyeikért könyörögni. A bölcsészek és a társadalomtudományisok sokkal jobbak az emberi kapcsolatok terén.

Mindkét területen végzett? Az ritka kivétel lehet. A mérnökök és az informatikusok túl tökéletesnek tartják magukat ahhoz, hogy egyáltalán szóba álljanak náluk alacsonyabb rendű fajokkal.