Lányok összejönnétek olyan férfival aki saját lakásban él de csak minimálbért(130e) keres?

9. Akkor miért nem írtad le, te troll, hogy még diák vagy? És akkor ennek tudatában tudnak az emberek válaszolni és pláne hozzád hasonló élethelyzetű vagy korú nők.

Ha azt halljuk minimálbér, nyilván mindenki egy portást, falusi segédmunkást vagy kínai bolti eladót képzel el.

Én sehova nem írtam le, hogy nem a pénzen múlik. Szerintem semmi nemes vagy becsülendő nincsen abban, hogy lejjebb adjak a saját életszínvonalamból csak azért, hogy egy pasi, jól érezze magát mellettem.

Az, hogy egy ugyanolyan életszínvonalat várok el, mint amit én eleve nyújtani tudok magamnak (és amit a barátaim is tudnak maguknak, egyébként), nem tartom pénzéhségnek. Érted, meg tudom engedni magamnak, hogy elmenjek jó helyekre vacsorázni, moziba, színházba, kirándulni, külföldi utakat, és akkor most egy pasi miatt forgassam fel az életemet ráadásul a rosszabbik irányba? Hadd ne nyomorogjak már a négy fal között egy kanapén, mert a kedves párom nem tudja megengedni, hogy eljöjjön velem valahová. 30 éves, jól kereső, felnőtt nő vagyok, nem kisiskolás, aki sétálni jár randizni.

Arról nem beszélve, hogy ha esetleg családot szeretnék alapítani valakivel, akkor azért nem árt, hogyha ennél azért többet keres.

Ugyanakkor én egy időben adtam esélyt nálam kevesebbet kereső férfiaknak is, mindegyiknek az lett a vége, hogy nem tudták tartani a lépést, a kevés pénzükre hivatkozva soha SEHOVÁ, még ingyenes helyekre se jöttek velem, ami miatt ráadásul ŐK voltak azok, akik elkezdtek rám neheztelni, mert én anyagilag felelősségteljesebb és tehetősebb voltam, és a szemükben én voltam a szar elkényeztetett királylány, mert valahogy nem örültem annak, hogy a lakásból sem tudtuk kitenni a lábunkat, mert nem volt pénze, ha meg barátokkal, egyedül mentem, akkor azon ment a hiszti, hogy őt elhanyagolom. És akkor utána meg csodálkoztak, mikor bevágtam nekik, hogy minden szexuális vonzalom kihalt belőlem emiatt. Köszi, én ezt még egyszer nem szeretném átélni.