Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Nők, összejönnétek fiatalabb férfival, ha se végzettsége, se stabil állása nincs (már van egy mesterdiplomám)?
3 évvel fiatalabb nálam, nagyon helyes és a gondolkodása is tetszik, hasonló hobbijaink, érdeklődési körünk van. De nem tudom mennyire működőképes ez nekem 27 évesen. Én jól állok anyagilag, jó családból származom, van saját lakásom (jogsit azt nem akarok mondjuk), elvégzem a mostani képzésem 2 év múlva és lehet jó állásom is, jó fizetéssel (300 ezret itt most kevésnek érzek...)Neki álmai/vágyai vannak és igazán szép lenne, ha megvalósítaná, de azért többet tenni is kellene, akkor is ha szereti csinálni, így nem keres pénzt sem, az anyjánál lakik, az egyetemet otthagyta.
Nekem is vannak álmaim, úgymond nem igazán éltem, igazi, komoly kapcsolatom sem volt és félek, hiába is érezném magam biztonságban egy 30 körüli férfi mellett, aki már ugyancsak letett valamit az asztalra, nem biztos, hogy elnézi nekem, hogy sosem volt kapcsolatom, az első alkalom (19 voltam) után azért koptatott a srác, mert neki ehhez nem volt türelme 20 évesen már. :( Azóta se volt senkim sem úgy, sem máshogy.
Szóval vele érzek most szikrát, de félek nagy csalódás lenne, ha nem indulna el valamerre az életben. Az unokatesóm szerint az ilyen pasik 30 éves korukra se változnak meg, meg én 22 évesen már dolgoztam, ő meg 24 évesen nem döntötte el még, mit akar, szóval szerinte offoljam ezt a témát.
De annyira nem tudom kiverni a fejemből mégsem, mert nagyon nehéz találni bárkit is, és akiket a környezetemben ismerek, 30 alatti férfiak és mindannyian házasok már. A nők is többnyire (egyetemen legkésőbb meglelték az igazit).
Csak én érzem magam selejtnek, úgyhogy talán az ismeretlenben tapogatózás is jobb, mint várni a csodát olyan valakivel, aki a környezetem szerint "méltó" a szintemhez.
Szánalmas ez a gondolkodás, én azért szereztem diplomát, mert ezt a szakmát máshogy nem lehet űzni és nem azért mert apuci pénzét akartam szórni, vagy presztízsértéke van. Akinek nem kell diploma a munkához, amit szeret, annak nem kell és én ezt elfogadom. Sok diplomás emberben csalódtam már, nagy önbizalmuk volt a semmire.
Úgyhogy részemről nem tűnik akadálynak a végzettség kérdése, de dolgoznia akkor is kell valamit!
válasza:Hogyha már ismerkedés elején érzed nem fog működni, akkor ne erőltesd, ha beleszeretsz sokkal nehezebb kilépni belőle!
Én is úgy látom, hogy asszociális vagy és nem az introvertáltság a probléma. Érdemes volna olyan hobbit választanod, ahol van lehetőséged új embereket megismerni, nem feltétlenül párkapcsolat céljából, hanem fejleszd a kommunikációd, ne szorongj mások társaságában. Idővel pozitívabban fogod látni az életet és könnyebb lesz a párkeresés is!
válasza:A kupis lakás sok pasit pont nem érdekel... ebben valóban nem járok élen, nem a legnagyobb prioritásom, de jól főzök és azért takarítani takarítok mert muszáj. Hisztisnek kissé hisztis vagyok, ebben van hová fejlődni, de ki tudok állni magamért. Anyukám egy erősen nárcisztikus személy, sok jót nem tanultam tőle, mint nő, folyton harcolnom kellett vele. :(
Szorongásra gyógyszert is kaptam már korábban, de nem vagyok szociálisan szorongó, soha senki nem tartotta ezt rossz tulajdonságomnak. Maximalista vagyok, kissé kontrollmániás, erősen teljesítményszorongó, ettől sokkaltam be egyetem alatt, erre kellett a gyógyszer.
A nem jó emberekkel nem szeretek beszélgetni. Semmi közük az életemhez úgy érzem. Nekik nem kell megnyílnom, bőven elég, ha elviseljük egymást... ettől nem érzem magam aszociálisnak. Önvédelmi funkciója van, ha elkerüljük azokat az embereket, akik tuti pofonokat fognak osztogatni olyan helyekre is, ahová biztosan nem jár. Pl: semmi köze egy ex-kolléganőmnek, hogyan sminkelek, milyen napokon nem tudtam bemenni dolgozni, mit veszek fel, mert ilyenekben kötekedett. Szerencsére önként mondott fel, nála kevesebb toxikus fiatal nővel kellett együtt dolgoznom életemben és ezzel a 20 éve ott dolgozó nők is egyetértettek.
Úgyhogy nem érzem magam aszociálisnak, szimplán csak túl hamar átlátok a szitán és nem akarok belemenni olyanba, ami fájni fog. :(
válasza: válasza:" Én amúgy sem vagyok híve az idősebb nő-fiatalabb pasi felállásnak."
És miért? Van bármi észérved?
Nekem pont 3 évvel fiatalabb a párom, és lassan 10 éve együtt vagyunk már, szeretjük egymást.
Mondjuk nála nem volt probléma, a tanulással, majd végzettséggel, munkamorállal, karrierrel.
válasza:Én tolmács vagyok, muveszlelek, festek, olvasok és kertészkedem, a párom pedig mérnök. Nagyon jó, hogy ennyire más területeken mozgunk, mindig tudunk egymásnak újat mondani.
Nem azzal van baj, higy introvertalt vagy, az nem ez a szint.
Ha tényleg annyira hamar atlatnal mindenkin, ahogy mondod, már rég lenne párod, mert nem csak a rosszat látnád meg mindenkiben, hanem lenne olyan, akiben a jot is.
Az intelligencia nem tudom, hogy jön ide, kicsit úgy tűnik, mintha túl jónak tartanád magad bárkihez is, mert “túl jó családból jottel” vagy “túl intelligens” vagy.
Ha ennyire sok jó tulajdonságod van és vonzó is vagy, emellett jó az ember ismereted, akkor mégis hogy lehet, hogy lassan 30 év alatt semmilyen kapcsolat nem jött össze ?
A pszichológus szerintem is jot tenne.
válasza:Nem találkoztam olyan szingli férfivel, aki kölcsönösen akart volna tőlem bármit is. Ennyi az oka. :( És nem Budapesten élek, hanem egy olyan nagyobb városban, ahová csak kényszerből járnak tanulni a legtöbben, vagy mert ide születtek és/vagy alapból sem telt volna nekik másra.
Volt egy másik pszichológusom, szerinte is nehéznek tűnik mostanában az ismerkedés, főleg értelmiségi körben. Nem az van, ami 10 éve, sőt, hiába kapok tippeket boldog házasoktól...régen online is lehetett ismerkedni, ma már extra nehéz az is, próbáltam, mert introként ez a könnyebb út, hát nem, komolyan lelki sérült férfiak járnak fel itt vidéken...
Nem tudom, lehet túlzóak az elképzeléseim, és a listám, ami alapján nem akarok valakit, mert a NEM-eket könnyebb megragadni, azt ami zsigerből nem jó nekem, mert a szimpátia sokkal egyértelműbb és felülír egy csomó mindent. De aki eddig próbálkozott, velük ilyen gondjaim voltak:
0 ambíció, 0 életcél
Rasszizmus, de nagyon keményen
Fidesz párti
Képtelen elköteleződni
Csak a szex kell neki
Nem akar gyereket
Utálja a macskákat (én inkább cicás vagyok, ez mondjuk huszadrangú, de akkora bunkó volt)
Nárcisztikus
Bunkó
Kb. Elvárta volna, hogy eltartsam
Nagy ivó, nagy dohányzó
Az értékrendünk más
Más a jövőbeli elképzelés
Fizikailag nem vonzott
Konzervatív keresztény, emiatt nem akart engem, aki nem vallásos
Nem tudom ezek közül hányat kéne kipipálni, nem pipálni, elengedni, hogy azt érezzem, mellette biztonságban lehetnék, van jövőnk, nem zavar az értékrendje. :(
válasza:15. Látod ez a baj. Itt bárki kommentel bármit, mindenki sértésnek veszi azt, ami a saját életével ellentétes. Oké. Odaírtam hogy "ÉN". Akkor elmondom: mert nővérem van, és egy idősebb nő frusztrál emiatt. Olyan mintha a nővérem lenne vagy az anyám. Mert 10 évvel fiatalabbnak nézek ki, így ugyancsak frusztrál hogy az anyámnak, de minimum a nővéremnek néznék a nőt. Mert szeretem ha egy nő fiatalabb, vékonyabb, üdébb mint egy nálam 5-10 évvel idősebb nő.
Elsőre ennyi. Azonos korosztályban a nők érettebbek, vagy agyilag, vagy külsőre. Ezek nálam olyan érzéseket keltenek, ami miatt kizárólag minimum 3 évvel fiatalabbakkal kezdtem. A feleségem 5 évvel fiatalabb, ÉN így érzem magam jól. Ha neked a fiatalabb pasik jönnek be az a te dolgod, én nem minősítelek ez miatt. A te dolgod.
Egyébként köszönöm a megerősítéseket, én is úgy vélem most már, hogy a szimpátiánk egymás felé kevés lesz feloldani ilyen akadályokat... valahol ott kezdődne a minimum, hogy ne az anyukájánál éljen 24 éves kora felett, de sajnos el kell fogadni, hogy ezt rengeteg szingli ember nem teheti meg, velem ellentétben alkalmazkodás híján sokan 1 évet nem húznának le lakótársakkal. Nekem 8. éve lakótársaim vannak, eddig 10 volt összesen, mindegyikük más indokkal ment el, vagy én mentem el onnan valamilyen indokkal.
Laktam 2x is hármasban 2-2 lánnyal, na az volt egyedül borzalmas és megoldhatatlan. 3 teljesen más igényű felnőtt nő egyszerűen képtelen együtt élni, mert valakire mindig rájön a dominanciakényszer. :(
Szóval én azért sokat tanultam a másokkal való együttélésből, még akkor is, ha kapcsolatom nem volt.
Egy otthonról leválni képtelen férfi szerintem nagyon nehezen viseli majd az első együttélését bárkivel is, mert ott nagyon más elvárások vannak, mint amiket anyu támaszt.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!