Nők véleményét szeretném kikérni. Mi szerintetek a jobb megoldás? Próbálkozzak tovább, vagy inkább adjam fel az ismerkedést, ha ilyen vagyok?

Nincs mit szépíteni ezen, nagyon kicsi a péniszem. Azzal nem sokra megyek, hogy nem mikropénisz, mert így is bőven az átlag alatt van, és alkalmatlan arra, hogy a nők élvezzék vele a szexet. Vagy ha valaki élvezné is vele valamennyire, neki is sokkal nagyobb élvezetet tud adni egy normál méret, szóval nem lenne értelme engem választania, vagy ha mégis összejönne velem, akkor is folyamatosan ott lebegne a kapcsolatunk felett a megcsalás veszélye egy normál farkú férfivel.

Teljesen aszexuális nők sajnos nem valók hozzám, mivel én nem vagyok az, így nem bírnék leélni egy szexualitás nélküli életet. Tudom, hogy van néhány extra kis hüvelyű nő, de ők tényleg nagyon-nagyon kevesen vannak, talán százból egy . És akkor még nem beszéltünk a számtalan egyéb tényezőről, ami alapján két ember összeillik vagy sem. Mindent belekalkulálva több ezer vagy tízezer nővel kellene hogy próbálkozzak ahhoz, hogy talán megtaláljam a társam.

Ez brutálisan nehéznek tűnik, különösen annak fényében, hogy milyen megalázó elviselni egyetlen elutasítást is a kis méretem miatt, és mennyire nehéz feldolgoznom egyetlen ilyen esetet is. Nincs rosszabb érzés, mint látni a csalódást a lányok szemében, mikor meglátják azt a valamit a lábam között, és hallgatni az kamu kifogásaikat, mivel nem akarnak megbántani, ezért többnyire nem hajlandóak elmondani az elutasítás valódi okát, ez pedig egy extra frusztráló tényező, sokkal rosszabb, mintha csak nyíltan megmondanák, hogy túl kicsi nekik.

Mit tegyek? Annyira reménytelennek és nehéznek tűnik a keresés, annyi lelki kínnal és megaláztatással jár, amit hosszabb távon valószínűleg nem tudnék elviselni, és belerokkannék mentálisan. Egyre inkább úgy gondolom, hogy nem éri meg ez a sok fájdalom azért, hogy a boldogság halvány reményét kergessem, amit talán sosem érek el.

Ha feladom és beletörődök, hogy magányosan élem le az életem, az egy szomorú, de kevésbé intenzív fájdalommal járó, nyugodtabb életet eredményezne, foglalkozhatnék más dolgokkal, és talán megtalálnám a lelki békémet.

Kedves nők, mi a véleményetek? Szerintetek mi lenne a jó döntés? Azért titeket kérdezlek, mert ti jobban ismeritek önmagatokat és a nőtársaitokat. Persze nem tudom, hogy egymás között mennyit beszélgettek erről a témáról, de véleményetek és tapasztalatotok biztosan van a témában. Hogy látjátok, a nők mekkora része fogadna el egy extra kis méretű férfit párjának, hányan nem tekintenék megalkuvásnak a kapcsolatot egy ilyen emberrel, hányan lennének hűségesek hozzá? Ti hogy élitek meg, ha egy ilyen emberrel ismerkedtek? Hogy reagáltok, ha lekerül a ruha, és kiderül, hogy a partner pénisze nagyon kicsi? Nagyon kellemetlen szituáció ez nektek? Örülnétek, ha sosem fordulna elő ilyen, és a törpefarkú srácok inkább nem ismerkednének, megkímélve benneteket az ilyen kellemetlen és csalódást keltő szituációktól? Már ez a szempont is sokszor eszembe jutott, talán már csak azért is megérné abbahagynom az ismerkedést, hogy a lányoknak ne okozzak problémát, ne hozzam őket ilyen helyzetbe.

Kérlek ne kíméljetek, és a teljesen őszinte véleményeteket mondjátok el nekem, nem kell szépítenetek semmin, magam is tisztában vagyok a kedvezőtlen adottságommal, semmin nem bántódok meg. A teljes őszinteség minél több nőtől viszont tényleg segítene reálisan felmérni a helyzetemet, és így meghozhatom a jó döntést.

Köszönöm előre is mindenkinek az értelmes és őszinte válaszokat.