Mit tud adni manapság egy férfi egy nőnek vagy fordítva egy nő egy férfinek a szexen kívül egy párkapcsolatban?

És ne ilyen hangzatos, megfoghatatlan lufifogalmakat írjatok, hogy bizalom, törődés, stb.

Azokról szeretnék hallani, ami összetart egy párkapcsolatot és nem kényszerből jön (házassági papír, felerezsi, közös lakás, kialakult komfortzóna, azaz ráfüggsz, megszokod az embert, mint egy IKEA-s bútort, amit sokáig kerülgetsz a lakásban és fura lesz már nélküle, megszokod a vele töltött rituálékat, mint a reggeli kávét és anélkül is fura lesz).

Tehát amikor az egyik fél belső indíttatásból vágyik a másik félre és a másik fél olyan tulajdonságára, életében betöltött szerepére, amit ez az illető szintén akar és nem kényszerből, muszájból csinál meg.

Tehát nem úgy, minthogy megcsinálod a munkádat, mert kell a pénz. Vagy befizeted a számlát, mert jobb a békesség és megúszod a késedelmi kamatot, letiltást, úgyis előbb-utóbb utolér.

A szex pedig csak egy példa a sok közül, amit normális esetben mindkét fél azonosan élvez és örömét leli benne.

Kevésbé szexuális beállítottságú emberek között lehet sima férfi-női barátság is, közös programok, akár teljesen szex nélkül.

Azonos nevelési elveket valló emberek vállalhatnak közösen gyereket akár örökbefogadással is vagy mesterséges megtermékenyítéssel.

Kompatibilis életritmusú emberek találhatnak felerezsizős lakótársat párkapcsolat nélkül is akivel egyúttal közös érdek is az, hogy olcsón, gazdaságosan ússzák meg a lakhatást.

Aki valami társas tevékenységet szeretne csinálni az pedig azt csinálhatja, amit szeret és ott talál olyan embereket, akik szintén szeretik azt az adott tevékenységet.

Van bármi indok a hagyományon meg istenhazacsaládon kívül, hogy két ember hagyományos értelemben kösse össze az életét és megfeleljen különböző társadalmi elvárásoknak?