Ha még a női barátaim is szégyellnek velem mutatkozni, akkor reménytelen vagyok?

31 éves férfi vagyok, soha nem volt barátnőm. A személyiségem valószínűleg jó, mert nagyon sok barátom van, sok nő is. Viszont ők kellemetlenül érzik magukat ha valahova menni kell velem. Pl barkácsáruházba, egyéb férfias helyekre szoktam velük elmenni segíteni. Rendkívül kellemetlen amikor az ott dolgozók azt mondják rám nekik, hogy a férje. Vagy múltkor az egyik csaj gyerekkori barátnőjével futottunk össze aki azt mondta, látom férjhez mentél. Nekem is kellemetlen, hogy kedves, csinos nőkre hiszik, hogy a párjaim. Van egy ilyen női barátom aki szabályokat is fektetett le emiatt, pl egymástól messze álljunk, beszélgetéskor azonnal én hozzam szóba, hogy én a baráti kísérő vagyok. Persze megértem őket.

Régóta vágyok egy társra, de úgy érzem esélytelen vagyok, hogyha azok is így vannak velem, akik elvileg ismernek és szeretnek engem.