Átlagos kinézetű férfiaknak jobb lenne, ha nem társkeresőznének?

#4

Pont azért lett az elmúlt években népszerű a Tinder, mert élőben már szinte lehetetlen ismerkedni, hacsak nem iskolás/egyetemista az ember.

Nézd.

Tinédzserként szociális fóbiával küzdöttem, úgyhogy elmentem vele szakemberhez. Mire odáig eljutottam, hogy valamennyire menjen a kapcsolatteremtés, beszélgetés (ergo fejlődtem), jött a covid. Közben el is végeztem az egyetemet.

Igen, a megoldás az, hogy az ember "járjon társaságba".

A baj az, hogy ismerkedős (vagy igazából akármilyen) eseményre alig megy valaki, aki megy is, jellemzően barátokkal, akik nem ismerkednének egy vadidegennel, hanem együtt akarnak szórakozni. Korombéli lányokat lehetetlen találni akárhol, mindenhol virsliparti van, akik vannak csajok, azok jellemzően foglaltak, vagy lehetetlen megfelelni az elvárásaiknak (esetleg nagyon nem vonzók).

De alapvetően azt veszem észre, hogy senki sem akar már nagyon ismerkedni senkivel. A többségnek megvan a maga kis baráti köre, esetleg párja, és elvannak. Aki meg a tanulmányai végéig nem szerzett barátokat, felnőtt, már dolgozik és egyedül él, az így járt. Én alapvetően ezt látom. Mégpedig azért, mert jómagam is üzemeltetek ismerkedős csoportokat, illetve tagja is vagyok egy párnak.

Abban igazad van, hogy teljesen felesleg, sőt, káros tinderezni. Ezt a választ csak egyfajta magyarázatnak írtam a tinder népszerűségére. Kicsit olyan ez a társkeresőzés egy átlagos embernek, mint a lottó. Tudod, hogy semmi esélyed, de azért egyszer megpróbálod, hátha...

22F

#34: Nem akarom lelőni a poént, de már várom a popcorn pillanatot, mikor rájönnek a brittudósok is és a libernyákok is, hogy a patriarchátus annyira volt gonosz, mint anyád, mikor tarkónb..ott, hogy a tányérról az összes spenótnak el kell fogyni és csak utána ehetsz édességet. Vagy mikor szobafogságot kaptál vagy valami rossz büntit, amiért egyest hoztál vagy rosszat csináltál.

Túlkapások meg mindenhol vannak, azokat kell orvosolni, nem az egész rendszert felborítani. A hangyákat sem irtod ki az egész világon, hanem legközelebb okosabban piknikezel és jól megfértek egymás mellett.

Mielőtt az IQ bajnokok ezt sem értenék, hogy függ össze a kettő: hát úgy, hogy régen nem hülyeségből mondták azt sem, hogy vénlány/agglegény maradsz és senkinek se fogsz kelleni.

Meg régen nem véletlenül próbáltak kijelölni pár utat még ha nem is a legjobb volt, de nem rossz szándékból tették, még ha a hatalom gyakran el is vitte rossz irányba, hogy összekovácsolódjanak, összecsiszolódjanak az emberek.

A patakparton kacsázó meg erdőben, tóparton kalandozó tinik között elég volt, ha megvolt a kölcsönös szimpátia és genetikailag passzoltak, természetes úton szerelem szövődött közöttük. Ma meg már náluk elkezdődik, hogy az egyik ilyen zenét hallgat, a másik olyat, az egyik ilyen, a másik olyan, stb. És ez később csak rosszabb lesz, ahogy ráépül még a karrierút, életcélok, stb. Utána meg már menthetetlen, amikor megszokja az ember a magányos élet kényelmét, hogy mennyire független és nem szól bele senki az életébe.

Ezen az internetes társkeresők akkor sem segítettek, mikor személyiségtesztes megoldásokkal kísérleteztek, a jobbra-balra húzogatós, 500 karakteres bio-s szemetek meg igazából nem is alkalmasak semmire. Nőknek egót növelni, a férfiak felső 20%-ának dugópartnert találni, a többieknek meg az előfizetéssel fenntartani a rendszer működését, néhányaknak összejön 1-1 valaki nagy ritkán, egyesek meg ott találják meg a párjukat és ezt be is írják a neten valahova és ez még akkor is visszaolvasható lesz, hogy Béla ott találta meg a párját 2013-ban, amikor már 3 év múlva elváltak. Meg azok is beírják, akik naivan azt hiszik, hogy a párjuk teljesen oké, közben meg csalja őket. Meg azok is, akik sejtik vagy ők is csalják a másikat, de kifelé nagyon szépen vetítenek, hogy ők mekkora álompár és hát kell is, mert a hitel és a gyerekek összetartják őket.

#35

Nem teljesen értelek. Én a 80'-as években is szenvednék a társkereséssel, illetve barátkozással, mert akkoriban a tanulmányok befejezése után aztán TÉNYLEG alig volt bármilyen ismerkedési lehetőség.

#34

#37

Ezt én sem teljesen értem. Fejtsd ki kérlek.

#34, 36

#39: "mert akkoriban a tanulmányok befejezése után aztán TÉNYLEG alig volt bármilyen ismerkedési lehetőség."

Erre értettem, hogy idáig nem jutottál volna, hogy a tanulmányok befejezése utánra már nem találod meg a párodat. Akkoriban más világ volt, akkoriban 20 évesen már úgy néztek rád, mint most amikor 30 fölött szűz vagy, ha nem volt komoly partnered. Akkoriban már a középiskolából az emberek 90%-a párral került ki. Ha nem maradt együtt már jött a következő. Akkoriban rá volt feszülve a nő is az ismerkedésre.

Most azért ilyen a világ, amilyen, mert a nők többsége (és egyre növekvő számú nő) nem akar párkapcsolatot. Élni akar, szingliként szexelgetni vagy éppen vibrátorral, kutyával, cicával ellenni már egészen fiatalon.