Miért írtak vissza régen sokkal nagyobb arányban a nők Facebookon vagy Instagramon ismeretlenül, mint manapság?

Ma már a hozzád hasonló Chadek közül is megválogatják, hogy kinek írnak vissza.

Neki ma is visszaírnak:

[link]

Kialakult az önbizalmuk.

Tiniként meg húszas éveim elején én is visszaírtam mindenkinek, még a nem normális üzenetekre is. Vagy ha bejelölt valaki, ráírtam, hogy honnan ismerjük egymást. Visszaírtam 40+ os embereknek, akik nem tudtak helyesen írni. Meg akik csak b.szni akartak. Ezek fölösleges üzenetek voltak tőlem.

Aztán elkezdtem Tinderezni, egy ideig ott is válaszoltam mindenkinek mindenre, úgy képzeld el, hogy egészen pontosan kettő percig nem írtam vissza valakinek, már írt, hogy jól lekoptattam. Én meg nem letiltottam, hanem még bocsánatot kértem, meg elkezdtem magyarázkodni, hogy hol voltam. Felesleges kontaktban voltam olyanokkal, akiket unalmasnak tartottam vagy nem egy helyen laktunk.

Egy pár éve viszont már nem írok vissza. Mert ha elutasítok valakit, akkor jön az, hogy k.rva anyámat és egyedül halok meg és amúgy is ronda vagyok. Ha beszélgetek vele, csak hülyítem, mert azt hiszi, ha beszélek vele pár mondatot, akkor randizni és járni is akarok. Aki szimpi annak visszaírok, volt már így randim. Matches társkeresőn ha hülye kezdő üzenete van, akkor inkább szétválok. De a normálisakkal beszélek. De random Fb és Insta írásokat fenntartással kezelem. Csak ha tetszik nekem és jót írt akkor írok vissza.

Amúgy ne vegyél ilyeneket komolyan, ezek csak netes lányok. Majd ráírsz másokra. Vagy élőben ismerkedsz.