Vannak itt olyan nők, akiknek mondjuk legalább 5 éve nem volt normális párkapcsolatuk, pedig próbálkoztak/próbálkoznak? Az látszik, hogy sok itt a nőknél sikertelen férfi, de nők, köztetek is van itt olyan, akinek nem megy a pártalálás?

Igen.mindig olyanokkal járok akik családalapotasra nem jók.

De olyanokkal meg képtelen vagyok leállni akik családalapitasra jok lennének, de nincs kémia bagy nem tetszik vagy mulya stb

1-es. Leírtad a lényeget. Vag rosszfiú aki naponta 3X dönt meg úgy, hogy te is csak azt akarod, vagy jófiú, aki taszít szexuálisan. Én az utóbbi voltam, azt hittem ha felépítem magam, megteremtem az alapokat egy családalapításra, ha művelt vagyok és érdekes, akkor jó lesz az irány a lányoknál. Hát nagyon nem. Tudod mi a helyes irány? A flegmaság, az amikor sosem érsz rá, amikor ő keres, de 5-ből 3X nem jó az időpont, amikor azt érezteted a nővel hogy csak mellett futsz, de én bármikor találhatok egy jobbat. Gondolj bele, van tehermentes házam, két autóm egy motorom. Jól keresek, nem hitelem van hanem befektetéseim, sokszor utazok, vannak érdekes hobbijaim, jól öltözködöm, és piszkosul ráéreztem a rosszfiús dologra. Ma már én mondom azt, hogy családalapítás? Na ne viccelj már... élek mint hal a vízben, miért is kössem le veled magam? Ja, hogy majd te boldoggá teszel? Mégis hogyan? Ja, hogy szexelhetek veled? Képzeld, még rajtad kívül 5 nővel megtehetem ugyanazt. Tehát, mi benned az adu ász?

A kérdésem piszkosul komoly! Mi benned az adu ász? Hogy bennem mi? Nézz rá az életemre, főleg arra, hogy ma már tudom hogy hol is van a mércén a nulla, honnan indul egy ember, és hogyan bánnak vele. tehát Jól nézel ki és naponta 5X szexelnél? Hát ez beugrónak is kevés nálam. Én tudom hogy mit tudok adni, milyen alapokon nyugszik a jövőm. Az is nagyon kevés mint érv, hogy rendes vagy és családot akarsz! 30+ -os nők 80% pont ugyanezt mondja magáról. Van diplomád? Dolgozol? Húúú, ezt is ma már elmodhatja bárki. Vicces a pálya másik oldaláról azt látni, hogy a sok nő aki azzal jött hog nem számít a külső, nem számít a háttér, csak az számít hogy milyen maga az ember, most ugyanúgy teker nálam, mint amikor én tekertem náluk hiába. Nem vagyok szemét, amit nem értek meg, hogy ugyanaz az ember vagyok akit sz*rba sem néztek, meg sem hallgattak, esélyt sem adtak. Most meg azt keresik, mikor repülhetnek rám. Na majd akin azt érzem hogy szolid, intelligens, jólnevelt, tájékozott, fair play játékos, azt majd beengedem mélyebben az életembe. Megtehetem? Meg! Tudom extrém és fura amikor egy férfi van a nyeregbe, de nekem ehhez nagyos sok energiát, időt és önismeretet kellet beletennem. Ez van. Bocsánat, de ez már igen régen bennem volt hogy kiadom magamból, aki ezért nagyképűnek vagy bunkónak tart, az az ő dolga, legkevésbé sem befolyásolja az életemet.

kb ennyi ideje nincs normális párkapcsolatom

pár próbálkozás volt pár hónapos, kicsit több mint féléves, de a végén mindig kiderült h igazából annál többet nem akar, hogy legyen szex (minnél több) néha elmenni ide oda (ezt is csak mert én szerettem volna) - de itt megáll a dolog.

se nem vállal fel a haveri kör, család előtt, se esetleg többet nem akarna, így én kilépek nem fogok várni egy talánra...

én már nem akarok gyereket többet, nem feltétlen akarok gyorsan összeköltözni (lehet együtt élni sem teljes mértékben) de azt látni akarom, h nem csak szexre kellet, hanem bevon a életébe is fokozatosan. asszem 6 hónap úgymond járás után nem gondolnám h tragédia és le kell tagadni a haver előtt ha összefutunk vele valahol...

26 éves kapcsolatom lett vége - meghalt a férje, a gyerekek már felnőttek de én még elég fiatal vagyok ahhoz h normális kapcsolatom legyen.

nem hiszem h velem lenne a gond, inkább azt látom, h a korombeli férfiak nem akarnak kapcsolatot, nem akarnak felelősséget, nem akarnak csak egy meleg lyukat, némi élvezethez és ezt gyorsan könnyen heti 2x pár órában.

Szintén mint az első válaszoló!

3 éve egyedül de az előző kapcsolat sem volt túl jó, én már elfogadtam, hogy egyedül maradok és erre rendeztem be az életem.

29 N

Én férfi oldalról mondom azt, hogy nagyon jól érzem magam egyedül, miután erre rendezkedtem be. Ha meg is ismerkedek valakivel, már az elején leszögezem hogy egyedül élek és nem is szeretnék beköltöztetni magam mellé senkit, én sem költözök. Ezen felül csak alkalmi találkozókra érek rá, rendszeresre nem. A magam ura vagyok. Voltak hosszű kapcsolataim, sőt házas is voltam. Utána próbálkoztam ismerkedni, de tragédia ami a társkeresés területén jelenleg zajlik, lehet ez online, app, vagy élőben. Mindenki görcsösen keresi az istent/istennőt, a boldogságok, a tutit, az utazásokat, a szórakozást stb. Én egy évig próbálkoztam, de már megalázónak tartottam mind magam felé, mind mások felé. Futószalagon mint a vágóhídon, levelek, messengerezés, találkozók, randik. Áááá, katasztrofális tapasztalataim lettek, de amióta felépítettem a saját rendszerbe foglalt életemet, egyáltalán nem érzem hogy hiányzik mellőlem valaki. Sőt, kifejezetten azon vagyok hogy ne is legyen senki, holott teljesen "kész" vagyok, ház, autó, egzisztencia, van már gyerekem is, vannak befektetéseim, lekötött pénzem, hobbik, szabad idő.

Milyen fura, hogy amikor ment a tekerés, a hajtás hogy elérjem ezeket, akkor párhuzamosan minden áron barátnő meg feleség kellett. Majd elváltam mert nem egyfelé vitt az utunk az ex feleségemmel, azóta meg hogy meg tud változni egy ember.

Bocsánat hogy nem nőként válaszoltam, de gondoltam ad egy kis betekintést a másik oldalra is. Még annyi, hogy maga a pártalálás megy, csak én nem akarok újból átmenni azokon a kötelező stációkon, amik egy párkapcsolatban szinte kötelezően megvalósulnak. A másik meg hogy már biztosra tudom hogy mit nem akarok, emiatt nagyon magasan van a léc, nálam nem él a "lyuk-lyuk" elv. Egy 40-es férfi.