A "lassan járj, tovább érsz" elv a társkeresésben nem érvényes?

Párommal 3 évig voltunk legjobb barátok, mire szerelemmé érett a dolog :D Azóta együtt vagyunk, együtt élünk, tervezzük a babát.

Szüleimmel ugyanez volt, ott is hosszú barátság előzte meg a kapcsolatot. Szuper pár voltak.

Mondjuk itt az is lényeg, hogy mennyire szimpi a másik, és mennyire egyeznek a tervek. Ha nem illünk össze, akkor esélytelen a dolog.

#1 Hát persze. Mi csúnya, gonosz nénik :)

Nem. Soha nem volt A, B, C... terv. Egyszerűen nem érdekelt a párkeresés, a pasik. Aztán ezzel a sráccal - a sok együtt töltött program után - már úgy éreztem, hogy folyton vele szeretnék lenni, ami introvertáltként érdekes felfedezés volt.

Nekem nem

Aki hezitál bizonytalankodik nem akar randira hívni vagy csak összefutni akar vagy hónapokon át is CSAK csetelgetni, nálam helyből off.

És nem azért mert én rohannék valahová, hanem nekem olyan kell aki kapcsolatot akar velem, nyitott rám es nem a cset az élete, vagy a sunnyogások esetleg, ami miatt huzza a randikat.

Aki siettetett valaha is, az nem hogy nem a párom, de már nem is az ismerősöm. A saját tempómban haladok mindennel, akinek ez nem tetszik az mehet ahova akar.

Mégis van párom.

Szerintem nem mindegy, milyen értelemben értjük a "lassan járást" ebben az esetben. Szerintem azt azért érdemes nem a végtelenségig halogatni, hogy eldöntsük, a másik érdekel-e annyira, hogy egyáltalán megpróbáljuk vele. Utána lehet tisztázni, hogy "figyu, én nem szeretek ajtóstul rontani a házba / nehezen nyílok meg másoknak / nekem több idő kell a kapcsolódáshoz". De azt, hogy vonzódom a másikhoz meg szeretnék-e vele találkozni, azt azért el lehet dönteni viszonylag hamar - max. ha ismerkedés alatt valami olyat mond / tesz, ami nagyon nem szimpatikus, akkor megszakítani az ismerkedést.

Az ilyen játszmázást meg tutyimutyiskodást a többség nem szereti, hogy "hát, még nem döntöttem el, hogy akarok-e tőled valamit" (de azért ott őgyelgek körülötted, félreérthető jeleket adok, szeretem az egótuningot), meg három hétig feléd sem nézek, mert tesztelgetlek meg fontosabbak a haverjaim. Ilyenkor szoktak azok a kérdések jönni itt gyk-n, hogy "tetszhettem igazán a nőnek, ha mást választott, amikor le sem tojtam a fejét hosszú ideig? most már amúgy kellene".

Amúgy meg azoknak, akik csak úgy akarnak randizni, hogy már mélyebben ismerik a másikat, azt ajánlom, hogy barátkozzanak sokat, és fogadják el barátként is az általuk preferált nemet... ott nagyobb eséllyel alakulnak ki ilyen "az elején nem csúszott le rólam miatta a boxeralsó / bugyingó, de belezúgtam a személyiségébe" jellegű kapcsolatok... mert abban a közegben tényleg természetes, hogy csak úgy beszélgettek bármilyen elvárás nélkül. Ha valaki vadidegennel ismerkedni akar, attól nem lehet elvárni, hogy akkor még hónapokig vagy urambocsá évekig várja, amíg a másik hajlandó eldönteni, hogy akar-e tőle valamit.