Miért zavarhatja ez?

11#

Meglepődnél. Nem vagyok bomba nő. Rengeteg hibám van. Nincs műkörmöm, nem járok kozmetikushoz, havonta fodrászhoz, sőt smink is max évente 2x van rajtam. A ruháimat turiban veszem, mert nagyon jó cuccokat lehet ott kapni. Ahogy a párom szokta mondani pont a természetességem tetszik neki. Nem mű.

8:

" Ha nem fested magad, szürke vagy, ha igen, akkor plázacica. "

Ez azért nagyon a két véglet. Plázacica az én olvasatomban rendelkezik a következőkkel vagy ezek közül többel:

Szoli, műköröm, műszempilla, bunda, póthaj, sok smink, egyéb mű dolgok... stb.

Az, hogy valakin van egy kis alapozó és ki van húzva a szeme még messze nem plázacica. :) Legalábbis az én olvasatomban biztosan nem.

Nem, nem minden pasit zavar. Normális pasi, ha tudja, hogy te ezt nem engedheted meg magadnak, állja a programot. Pláne, ha az ő igénye az a program.

Fillérba.szó pasikhoz meg nem kell ragaszkodni. Jól tette, hogy lelépett.

"Érdekli őket, hogy a nő, mennyiből tud meg élni mert nem szivesen hívják meg őket pl strandra vagy bármire"

Ja, hogy innen fúj a szél?

Nem szeretek felszínesen ítélkezni, de van az a típusú nő, akire ráillik az, amit leírtál magadról a kérdésben.

Ez a féltudatosan éli az életét, tehát nem egy karrierista cégvezető, de tudatosan lépegeti meg a mérföldköveket az életében (lakáshitel, költségvetés, előre tervezés), ezekkel a nőkkel egy baj szokott mindegyikkel lenni.

Neki a férfi szintén csak egy ilyen mérföldkő. Nem tudják az érzelmeiket kimutatni, talán nincsenek is nekik, mintha teljesen üres lenne a lelkük, csak ők léteznek és csak azért nem körülöttük forog az egész világ meg a kapcsolat, mert még ebben is megtervezetten élik az életüket, ezt is tudatosan kiszámítják, hogy ha kifizetted háromszor a strandbelépőt, akkor neki illik meghívnia téged egy fagyira.

Röviden és tömören a zsugori, fillérb*szó nőtípus, aki bátran bármikor bárkitől elfogadja a potyameghívásokat, potyadolgokat, de vagy fel sem merül benne, hogy valaha viszonozza, vagy csak szigorúan illemből, hogy ne szólják meg érte, akkor is olyan szinten, hogy például valaki elautózott már 70 kilométer ára benzint mikor megkérted őt, hogy segítsen már ezt meg azt elvinni meg ide vinni meg oda vinni és adsz neki ünnepélyesen egy díszes ajándékcsomagban egy étkészletet (amit a szomszédod ki akart dobni a kuka mellé lomtalanításkor).

Férfiban is vannak ilyenek, de azokat lenézik, köpedéknek tartja a társadalom még akkor is, ha dúsgazdagok.

Nőknél viszont ha férfiakkal szemben csinálják, akkor sokáig nem tűnik fel a társadalmi berögződés miatt, hogy a férfi fizet meg a férfinek illik fizetnie. Még örül is az elején a férfi, hogy végre egy tudatos, spórolós nő, aztán rájön, hogy magának spórol, nem a kettőtök közös jövőjéért, mert nincs is olyan nála, hogy kettőtök.

#10: "Tudom hogy ez sokaknál kiveri a biztosítékot, és höbörög hogy olyan dolgokat élvezhetek amit saját magam nem tudnék megteremteni."

Nem az veri ki a biztosítékot, hanem a kettős mérce, ami különösen ironikus az egyenjogúság fényében, amiért ti harcoltok a legjobban.

Visszafordítom a tükröt: Tudod, amikor eltérően ítéli meg a társadalom azt, hogy a 13 éves srác megdugta a 25 éves tanárnénit és megveregetik a vállát meg irigylik, hogy "bezzeg az én időmben nem voltak ilyen tanárnénik" ha meg a 25 éves tesitanár dugja meg a 13 éves lányt, akkor jobban jár, ha a rendőrség kapja el előbb, mint a feldühödött lincshangulatú emberek, akiknek még érintettnek sem kell lenni, elég ha csak lányos apukák/anyukák vagy azok szeretnének lenni vagy van hasonló korú lány a családban.

Illetve az, ami még kiveri, hogy ha más hátán, másnak köszönhetően értek el dolgokat, akkor azt illik tisztelni, akkor is, ha az illetővel már nem vagytok együtt. Nem kitörölni vele együtt az elvitathatatlan érdemeit is az életedből és utána felvágni arra, hogy 23 évesen hány országban jártál meg milyen luxushelyeken voltál. Néha felháborító mi mindenre képesek a nők felvágni, ami egyáltalán nem az ő érdemük. Például mikor úgy szidta egy lány a mamahoteleseket, hogy pontosan tudtam róla, hogy a pasija nyitott neki egy szépségszalont ahol ő kisfőnök volt, tehát alkalmazottja volt a körmös meg a pillás is és amíg együtt volt ezzel az amúgy talán 17 évvel idősebb pasival elvégzett egy egyetemet úgy, hogy közben utazgattak, étteremben kajáltak, majd a pasi révén kialakított kapcsolatainak köszönhetően lett is munkája az adott szakterületen és utána pár évre rá, amikor már dobta a pasit mindenkinek azzal dicsekedett, mikor felmerült bármilyen téma, ami triggerelte őt, hogy ő saját erőből végzett el egy egyetemet, nem támogatták a szülei (azok valóban nem, csak a pasija) meg ő 19 évesen külön költözött és igaz, hogy a pasijával lakott, de dolgozott mellette (a pasija által intézett kényelmes munkahelyen) és mivel fizetése volt tudott volna fizetni egy albérletet, ha akar.

Most pedig lám, nincs pasija és mégis megáll a lábán és kétszeresét keresi az átlagfizetésnek úgyhogy ő komolyan nem érti, hogy mi van a mai férfiakkal, hogy ennyit nem tudnak elérni, amit ő nőként úgy, hogy nem kellett neki árulnia a testét sem.

Az ilyenektől ki tud nyílni a bicska az ember zsebében azért, mikor jól ismeri az illetőt meg a múltját.

Kedves Vince! Megértem a felháborodásodat. Máris szólok a páromnak hogy mától nem megyek sehova vele. Jah nem.

Honnan tudod hogy én milyen vagyok?

Honnan tudod hogy milyen ember a párom? Vannak olyan férfiak akik ragaszkodnak ahhoz hogy ők fizessenek. Szíve joga, ő ezt saját elhatározásából teszi. Te meg a saját elhatározásodból morcogsz, és vallasz másik nézetet. Ezzel természetesen semmi gond nincsen. Az ember saját maga alakitja az életét és a döntéseit.

#17: "nem azt jelentené, hogy márpedig én is ugyanannyit kell, hogy beletegyek anyagilag a kapcsolatba, holott negyedannyi a jövedelmem, mint a férfinak"

Valóban nem, de ezt már a két EGYÉNNEK kellene egymás között elintézni, hogy ők most kettőjük kapcsolatát szocialista vagy kapitalista alapokon szeretnék működtetni.

A baj az intézményesített feminizmussal van, ami szerint korrekt az, ha a nő keres negyedannyit és olyan férfivel van, aki négyszer annyit keres és a férfinek kutya kötelessége a nőt kompenzálni.

De ha pedig fordítva véletlenül meg is történik (már eleve ritkábban szokott, hiszen a nő visszautasíthat egy férfit azzal, hogy kevesebbet keres nála, de ha egy férfi utasítana vissza egy nőt ezzel az indokkal, az jóval nagyobb felhördülést váltana ki), akkor már nem annyira készséges a négyszer annyit kereső nő, hogy kompenzálja a kevesebbet kereső férfit.

Sőt, ha a milliomos férj mellett a nő háztartásbelivé van degradálva, akkor jaj szegény nő, de rossz neki, el van nyomva, patriarchátus.

Ha a milliomos nő mellett a csóró, GYES-en lévő apu van el a gyerekekkel meg végzi a házimunkát, akkor meg "a mázlista selyemfiú, bár én is kifognék egy ilyet és nem kéne a gyárban robotolnom" meg "kutya kötelessége, hiszen örüljön, hogy a nő eltartja őt" vélemények vannak többségben.

"lehessen egy nőnek is ugyanakkora jövedelme, mint egy férfinak"

Margaret Thatcher köztudottan kevesebbet keresett, mint Winston Churchill

Mária Terézia is koldus volt Ferenc Józsefhez képest.

Marie Curienek pedig Nicola Tesla vitt minden nap egy tál rizst, hogy ne haljon éhen.

Hedy Lamarrt pedig a külseje és a színésznői múltja miatt sosem vette komolyan a tudóstársadalom, jobban kiröhögték őt, mint a Wright fivéreket.

Ezek mind történelmi tények, tenni kellett valamit annak érdekében, hogy a nők ne legyenek elnyomva.

"De amíg a tipikusan női szakmák vérlázítóna alulfizetettek (egészségügy, oktatásügy stb.)"

Mi az, hogy TIPIKUSAN női szakmák? Ezt hallaná meg egy vér-feminista, hogy nő létedre ilyesmit mondasz. Ilyen nincs! Nő is lehet MMA harcos vagy traktorszerelő és férfi is műkörmös vagy óvodai dajka. Erről szól az egyenjogúság.

Irónia off: Az véletlenül sem jutott eszedbe, hogy inkább tipikusan SZOLGALELKŰ, vagy ha a másik szóhasználat jobban tetszik: emberközpontú szakmákról van szó?

Hogy véletlenül vagy biológiai okokból alakult ez így, azon lehet vitatkozni, én az utóbbira hajlanék, de a tényen nem változtat, miszerint: sem beteg emberekben, sem képzetlen emberekben nincs igazán profit (a magánszektort most inkább ne keverjük ide).

Ahogy azon sem, hogy míg egy gyárban ha leállítod a termelést (sztrájk) a cégnek termelsz veszteséget és a részvényesek eltávolítják a cégvezetőt a helyéről, egy egészségügyben ezt nem teheted meg, hogy embereket hagysz meghalni. Oktatásnál már jobban, de ott sem etikus.

Arról megint nem beszélve, hogy egy gyártósori betanított munkás hamarabb vált bármi másra, egy tanár nem azért tanult éveket egyetemen, hogy utána bolti eladó legyen belőle, meg állami az egész szektor, ha egyik helyen nem kívánatos, mert lázadozik, a többi helyen sem lesz kívánatos. Míg ha összevered a 18. kerületben a főnöködet a vegyesboltban, mert keveset fizet és még neki áll feljebb és felfüggesztettet kapsz miatta, másnap elmehetsz az újpesti vegyesboltba, ami kínai és be se jelentenek, de dupla annyit keresel. Ez a rugalmasság melyik állami szektorban van meg?

Valamit valamiért. A piaci bérek nem kívánságműsor tárgyai.