Miért élnek sokan tagadásban, ha adatok egyértelműen igazolják, hogy az átlag férfiaknak egyre nehezebb a társkeresés?

Hát nézd, én nem tagadom, hogy ma nehezebb az átlag férfiaknak, mint 500 éve, mikor nem kellett villantani semmit, elég volt, ha akadt egy kis sarok a szülők házában, ahova haza lehetett vinni az asszonyt, aztán ha magától nem talált senkit az átlagpasi, akkor intéztek neki a szülők, a nők meg úgysem tiltakozhattak.

Ilyen a világ, akkor meg az átlag nőnek volt kevesebb partnere vagy egyáltalán nem is volt.

De amúgy még mindig nem értem, mit akartok ezzel a sok sírással, mi fog változni, ha idehánytok napi 10 incelkérdést, kelleni fogtok majd valakinek?

Azért kíváncsi lennék az 1990-es években kik és hányan, valamint milyen módon nyilatkoztak arról, hogy nem dugtak az elmúlt 1 évben. Nekem azért sántít ez a diagramm.

Amugy, attól hogy Piroska 18-20 éves kora között évi 5 partnerrel volt együtt, és ezek között volt mondjuk Géza is, Géza most, 28 évesen lehet egy éve szex nélkül, miközben Piroska 10 partnerrel volt együtt, mielőtt 20onévesen megházasodott. Ha jól értem, rohadtul nem ugyanazt méri a két grafikon.

Mit számít mi volt 200 éve ? Igen a nyomiknak is volt könnyebben nője. De már a jelen kor elvárásainak kell megfelelni!

Aki nem hozza a szintet annak nem jut nő. Fogadjátok el.

Oké. És akkor mist mi van?

Először is nem hiszem el, hogy ezek valós adatok. Általában a férfiak szégyenlik hogy nem dugtak, a nők meg szintén hogy esetleg sok partnerük volt.. tehát nem fognak igazat mondani. Csak az egyén tudja mi a valóság.

Másodszor.. ez egy újabb kifogás. Grafikonok helyett inkább alkalmazkodj. Az életben az él túl, aki gyorsan tud alkalmazkodni.

Továbbra sincs jelentősége a külsőnek, mert az utcán olyan pasikat is lehet látni, akik nem szép emberek, mégis jó csajoknak fogják a kezét. Ezzel cáfolcva az egész elmélet.

A probléma forrása inkább ott van, hogy a nők lelkileg ma sokkal erősebbek, mint a pasik. Nagyobb az önbizalmuk, és egy önmagával elégedetlen átlagos fiúcskát egy tornádó erejével söprik el. Pedig ha ugyanez a srác Napóleon magabiztosságával bírna, sikeres is lehetne.

Szerintem semmivel sem nehezebb, csak behúztátok fületeket farkatokat. Féltek az elutasítástól, vagy hogy érzelmileg is közel kerüljetek valakihez, továbbá a sok csalódás ami ért titeket inkább alkalmi kapcsolatot kerestek, de vannak kivételek. Én nőként írom, hogy egy átlagos pasi is lehet a megfelelő társ egy nő számára, nem kell ahhoz milliós fizetések és a többi, ha normálisan tudsz hozzáállni egy nőhöz és nem tárgyként tekintesz rá. Természetesen voltak, vannak és lesznek olyan nők akik arra mennek hogy kinek nagyobb a fizetése és az egzisztenciája. De meg kell tanulnotok ezt kiszűrni.

De ha már grafikon, annyi nő van a világon, hogy minden férfira jut 2-3 nő. Szerintem csak tenni kell érte és bátorságot kéne gyűjtenetek nem töketlenkedni és várni, hogy az öletekbe hulljon minden. Én voltam abban a helyzetben amikor nekem kellett udvarolni a pasinak és kezdeményezni, hát nem túl bizalomgerjesztő volt a dolog, pedig neki ugyan úgy tetszettem...

Tessék összeszedni magatokat, mindenkinek meg van rá a lehetősége csak nem éltek vele, lehet pont az a lány várja, hogy lépjetek aki nektek is tetszik, de ha nem akkor sincs gond mert legalább MEGPRÓBÁLTÁTOK! és ebben semmi szégyen nincs :)