Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Mi alapján győződhetek meg arról, hogy aszexuális / aromantikus vagyok?
Sziasztok!
A párkapcsolatokhoz való hozzállásom felkeltette bennem annak gyanúját, hogy aszexuális, vagy aromantikus vagyok. A másik két opció, hogy egyszerűen csak túl nagyok az elvárásaim/későn érő típus vagyok (22 évesen..khm). Nagy segítség lenne számomra, ha az alább leírt tapasztalatokból kiinduva segítenétek objektív véleményetekkel. Bár elég valószínű, hogy a halandzsámból semmit sem lehet majd levonni :D
Elmondható, hogy már tini koromban sem különösebben mozgatott meg a téma. Nem izgat annyira, mint másokat, hogy párt találjak. Tiniként sem vágytam egy másik félre/ szerelemre a korosztályomtól eltérően. Többen feltételezték rólam, hogy leszbikus vagyok, azonban voltak kisebb-nagyobb fellángolásaim az ellenkező nem iránt...szám szerint háromszor.:"D De irányukban is elutasítóan léptem fel. Nem akartam volna ténylegesen párban lenni velük. Nem tudom, van e össszefüggés, de a mai napig nem szeretem a romantikus filmeket / romantikus zenéket. Nincsenek nagy fantáziáim és ábrándjaim. Nem érdekel a szexualitás.
Párkapcsolatom csak 1x volt, illetve páran randira is elhívtak, de minden esetben ugyanazt éreztem: Semmit. Nem volt fellángolás, nem voltak pillangók. Élveztem a társaságukat és a beszélgetést, ennél többet viszont nem éreztem. Szívesen barátkoztam volna bármelyikőjükkel, de egy párkapcsolattól megriadtam volna. Minden lehetőséget elutasítottam, ami kínálkozott volna arra, hogy valakivel megismerkedjek. Mostanában is csak a "szükség" és külső nyomás vett rá, hogy keressek párt. De nem megy, és ez megrémiszt. Fejben még egy 13 éves szintjén állok és körülbelül így is reagálok minden ezzel kapcsolatos témára.
Meg kell még említenem, hogy külsőleg hamarabb tetszenek meg emberek, mint belsőleg. Felismerem és látom, ha valaki megkapó külsejű. Ellenben az emberek személyisége kevésbé szokot megfogni. Valami nagyon mély intellektualitást keresek, és csak olyankor érzem úgy, hogy okéééé..vele talán megpróbálnám. De amint észlelem a közeledést, bunkózni kezdek és zárok automatikusan. Teljesen ambivalens. Noha nem vágyok párra, mégis mocorog bennem valami, hogy azé' csak nem kellene leélni egyedül az életet. Megpróbáltam úgy kapcsolatban lenni, hogy nem voltak érzéseim, de nem ment, és a másik félell sem szeretnék kitolni...Ez egyáltalán nem szép és tisztességes, belátom.
Próbáltam olvasni a téma kapcsán, de csak jobban összeravart. Külső szemmel ennyiből megállapítható valami? Honnan tudhatom, hogy valóban ez e probléma és nem valami más pszichológiai malűr? Aszexuálisként / aromantikusként nincs is lehetőség boldog párkapcsolatot élni?
(Tudom, hogy egy szerencsétlen idióta vagyok, ezt nem is kell külön taglalni :D)
válasza:#10! "Lehetsz kanos, de ezt nem egy másik ember váltja ki". Akkor itt nincs probléma, hisz maszturbációval megoldható.
"Én is könnyen adnék tanácsot bárkinek, akinek akinek semmi közöm a problémájához." Honnan veszed, hogy nincs? Leírtam, hogy pont van. A sajátomat nem fejtettem ki, mivel nem rólam szól a kérdés, de attól még van.
#7
válasza:De egy kapcsolatban nem megoldható, hogy "beléd csak szerelmes vagyok, de az orgazmust gyorsan intézném magamnak".
Ezért mondom, hogy butaság mindenbe beleszólni.
válasza: válasza:De pont ez az, az aszexualitás ezerarcú. Van, aki szexsemleges, szexpozitív, szexnegatív, van, aki undorodik a szextől, van, akinek magas a libidója...
Két heteroszexuális sem fog összeilleni szexuálisan csak azért, mert mindketten heterok.
válasza:#14! Pontosan. Tehát mi következik ebből? Tök mindegy, milyen szexualitásod van, vagy milyen skatulyába rakod magad, olyannal kell együtt lenni, akivel (ebben is) összeillesz. Te írtad le az utolsó mondatodban.
#13
válasza:Na de azért egy akármilyen más gray ember jobban megérti, mi játszódik le benned. A legtöbb alloszexuális a demiszexuálisakat sem érti.
És pl. jobb, ha tudom, hogy miért nem szeretem az orált. Selejtes vagyok, vagy tudok adni egy "diagnózist", amit az emberek többsége elvár, ha nem úgy működsz, ahogy kéne.
A másik meg, hogy szeretnék a társammal őszinte lenni - ki fogadná örömmel, hogy "szexelek veled, de nem találok senkit szexuálisan vonzónak".
válasza:#16!Ez hülyeség. Ha valaki szereti az orált, akkor nem az lesz a döntő a kapcsolatban, hogy te azért nem szereted, mert "selejtes vagy"(dehogy vagy, miért lennél ettől?), vagy van egy "diagnózisod", hanem, hogy el tudja-e fogadni, hogy nem lesz. Ha nem, akkor hiába lobogtatod a diagnózisod, senkit nem érdekel.
(Mielőtt félreértenéd, ez egy példa, minden másra is vonatkozik.)
#15
#7
A kérdésem inkább arra irányult, hogy egy ilyen beállítottságú személy hosszútávon hogyan érzi magát egy kapcsolatban. Alapvetően nem ennek megfelelően keresnék párt. Nyilván az identitás is meghatározó, de kevesebbet mond, mint gondolnánk. Ezen belül a személyes kompetenciák eltérőek lehetnek. Simán benne van a pakliban, hogy teszem azt egy alapvetően aromantikus ember igényei nem felelnek meg egy másik aromantikusnak, míg például egy hetero vagy biszexuálisnak igen...Gondolom én. Tehát nem vagyok szemellenzős (remélem :')), ha esetleg ezt szeretted volna burkoltan jelezni.
A szöveg további részével teljesen egyet tudok érteni. Ellenben a környezetem körében azt tapasztaltam, hogy lényegesen gyakrabban és könnyebben éreznek fellángolást a randijaik után, illetve hamarabb is mennek bele egy kapcsolatba. Persze ez egyénfüggő is, nem csak szexualitás kérdése, elismerem.
A "szükség" = mindenkinek szüksége van valakire törvényszerűség :D Felesleges általánosítás, ezért tettem idéző jelbe.
A további tanácsokat pedig köszönöm, igyekszek alkalmazni is. Bár nálam lehetetlen, hogy valamihez ne tudatosan álljak. Fogalmam sincs, hogyan kell sodródni :')
#8
Azon szerencsés kevesek közé tartozik, akiknek jó és normális gyermekkoruk volt. Nyilván kisebb-nagyobb atrocitások engem is értek, mint mindenkit. Az érzelmeimhez és emlékeimhez ennek ellenére nehezen kapcsolódok, szóval igen, részben ismerős, de nem gondolnám, hogy trauma áll mögötte szerencsére.
Mindenesetre köszönöm, jó megközelítés és gondolat volt :)
Köszönöm azoknak, akik válaszoltak és segítettek a kérdésben! :)
válasza:Kérdező! Dehogy, nem gondolom, hogy szemellenzős vagy, csak a másik válaszoló felvetésére reagáltam.
Azt, hogy hogy érzed magad kapcsolatban, azt csak te fogod tudni. Illetve volt már egy kapcsolatod, az alapján következtethetsz, de ez se egyforma. Mindig a két embertől függ.Mint írtam, én se vagyok egyszerű eset, mégse volt 2 egyforma kapcsolatom. Az se evidenvcia, hogy "mindenkinek szüksége van valakire". Nekem például nagyon nincs. Egy konkrét személy van, akivel szívesen lennék, de vele nem lehetek. Mindenki más úgy hiányzik, mint hátamra egy púp. Tudom, hogy nekem rossz lenne, és a másiknak is, ezért nincs kapcsolatom. Tök mindegy, hogy mások mit gondolnak erről. (Nem te, hanem úgy általában az emberek.) Mindenki döntse el maga, hogy neki mire van szüksége.
#7
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!