Mennyivel nehezebb egy elvált férfinak ismerkedni, ha van gyereke?

Szerintem ez nem általánosítható, mindenki más, máshogy reagál, és más az exe is, aki vele és a gyerekkel együtt "jár". Én 39 éves voltam, amikor megismertem a páromat, akkor vált el, 43 éves volt, a lánya az exével maradt. Az ex nem kedvel különösebben, de nem is kell, hogy egymás életének részei legyünk, ha nagyon muszáj kommunikálunk, de amúgy nem keressük egymást. A gyerekkel sosem volt gond, 13 éves, de nagyon jól kezelte a helyzetet, jóban lettünk hamar, sosem okozott gondot, ha hármasban mentünk programokra, és az sem, ha csak az apjával kettesben mentek. A gyerektartás pedig természetes, hogy jár, nem kis összeg, de soha eszembe nem jutott volna azt kérni a páromtól, hogy ne adjon ennyit.

Szóval, szerintem különböző nők és felfogások vannak. Én nőként szerencsésnek érzem magam, hogy egy gyerekes apával jöttem össze, akivel nagyon jól megvagyunk. Ne add fel :)

én nem kezdenék gyerekes nővel, és ahogyan tapasztalom, gyerektelen nők se nagyon vannak oda a gyerekes pasikért, szóval sokkal nehezebb

gyerekes gyerekessel, gyerektelen gyerektelennel, fogadd ezt így el

Nőként írok. Nekem is van gyerekem és párom 4 éves kora óta a sajátjakent neveli. Az exel annyi a kontakt h mikor vigyem neki a gyereket (én szoktam vinni mert nekem van autóm)

De ha ne adj isten szét mennek a párommal, nem jönnek össze gyerekes férfival. Ha engem elfogad gyermektelen férfi szíve joga nem árulok zsákbamacskát. Viszont én azért nem jönnek össze olyan férfival akinek van mert alapjarton nem szeretem a gyerekeket, nem tudnám sajátomkent szeretni. Pár óráig elvagyok más gyerekével de a nyakamba nem kéne. Sajátomat imádom az életem adnám érte, de sajnálom másé nem kell. 30N