Ha volt ilyen, akkor kb. hány èves korodban romlottak drasztikusan a pártalálási lehetőségeid, illetve férfi vagy nő vagy?

Gimisként egy környékről sok veled egy korosztályú felé tudsz nyitni. Mennek a hírek, pletykák rólad mikor mi történik veled.

Baráti társaságokban könnyű ismerkedni suliban. Városi rendezvényeken.

Érettségi után sokan elköltöznek a továbbtanulás miatt. Megbomlik a közeg.

Egyetemen nálunk mindenki máshonnan jött. Legtöbbünk már tartós kapcsolatban és/vagy dolgoztunk mellette.

Munkahelyen meg nagyok a korkülömbségek. Pl. Nálunk 40-50esből van sok plusz pár velem egykorú de foglalt. Ügyfelekkel meg ritkán vagy huzamosabb ideig, hogy ismerkedj így marad az online tér meg a hobbis csoportok számomra.

27/F

Az 1. választ jelöltem, de árnyalnám: nekem sem volt igazán esélyem soha, erre jött az, hogy kikerültem egy olyan közegből, ahol potenciális partnerek voltak, azóta már meg sem ismerek újakat, akkora a nihil, hogy gyakorlatilag már olyan sincs, aki visszautasítson/levegőnek nézzen...

(30/N)

Én egy éve váltam el, most 38 éves nő vagyok.20 évesen ismertem meg a párom, előtte még akadtak "kérőim", iskola/baráti társaság/szórakozóhelyek, sőt utca, stb.Akkor még másképp ment.Most nincs senki, egy éve aki érdeklődne, és nem tudom, hogy én csúnyultam meg ennyire, vagy senki nem feltételezi, hogy nem vagyok foglalt, illetve a korban hozzám illő férfiak zöme viszont házas, vagy legalább komoly kapcsolatban él.Maradna a netes társkereső, próbáltam, de annyira idegen tőlem az egész, hát ráadásul mondjuk poénnak jó volt.

38/N

Nálam a romlott az esély annyit tesz, hogy amióta betöltöttem a 20-at 7év alatt 4barátnőm volt, abból kettő hosszabb.

Ez a gimis ismerkedéshez képest a fele, bár ott is volt hosszabb kapcsolatom.

De szerintem, amit leírtam következetesen lefedi a nagy átlagot.

2-es voltam.

Nem keresek már párt, de én azt tapasztaltam, hogy 18-20 éves koromtól haladva a korral előre jobbak az esélyeim és párt is ezért találtam.

Nagyjából ugyanannyi emberen látom az érdeklődést, de más az aránya azoknak, akiket én is vonzónak, emberileg értékesnek és alkalmasnak tartok. A párkapcsolatomat tiszteli a többség, így talán nem az a legjobb szó, hogy kezdeményeznek, de sokkal több olyan embernél látom, hogy esélyem lenne, ha szingli lennék, aki alkalmas egy normális kapcsolatra és akinek nem csak szexre kellenék.

Szerintem két fő oka van, egyrészt azóta jobb körökben mozgok, jobb környéken élek, értelmiségiként, diplomás munkakörben dolgozva más réteggel találkozom, mint a húszas éveim elején. Másrészt pedig aki csak azért üldözött, mert fiatalfétise van vagy naiv kiscsajra vágyott, az már lekopott rólam és a mostani 20 évesekre ácsingózik végre. Alapvetően a minőségibb kapcsolatra vágyó minőségi férfiak nagyobb arányban vannak jelen ismeretségi körben, én legalábbis ilyen tendenciát látok. Ennek eredményeként találtam meg a párom is.