Valid ez a darwinista nézet?

Az evolúciót ne személyesítsd meg és ne keress mögötte tudatosságot. A szaporodás önmagában kevés, a túlélés, életképesség nem feltétlenül jár együtt vele.

Illetve - és ez az evolúció paradoxona - amint eljutsz arra az intelligenciaszintre, hogy megérted, hogy lényegében az egész egy értelmetlen, céltalan valami, mintha a génkészletünk gazdatestjei lennénk, stílszerűen fogalmazva "a génjeink rabszolgái", már rögtön másképp látod a szaporodás dolgot.

A szexnek, mint azon kevés élvezetek egyikének, ami még fiziológiailag is egészséges hódolhatsz attól, de a modern fogamzásgátlási módszerekkel átvered a génállományodat és nem szivatod meg magad azzal, hogy egy gyerekről hosszú éveken, évtizedeken át gondoskodnod kelljen és átcsatornázni neki a saját, sokszor szűkös erőforrásaidat, illetve kiszolgáltatottabb helyzetbe tenned magad ezáltal.

Nőként már bonyolultabb, mert ott hormonálisan jelezheti a test, hogy használatba kéne venni a méhet és a petesejteket, ha már ott vannak és aktívak, egészségesek. Ehhez meg még a társadalmi sztereotípiákat is add hozzá. a kettő együtt jár.

Férfiként te azzal, hogy beleélvezel egy nőbe (vagy a gumiba), beteljesítetted a génjeid akaratát, ejakuláltál. A nő viszont érezhet hiányt, ha nem pottyantott ki magából egy élőlényt, hiszen ő ezzel teljesíti be a biológiai funkcióját.

És ez az, amit a társadalmi nevelés maximum úgy tud felülírni, mint ahogy anno a vallás írt felül dolgokat. Vagy az öngyilkos-szekták az életösztönt. Nem mindenkinél működik és nagy a hibalehetőség.

Férfiként maximum azért van hiányérzeted, hogy nincs trónörökös, nincs akinek átadhatod a tudásodat, aki belőled van, rád hasonlít, a te hajlamaidat örökölte.