Velem van a baj, kiégtem volna érzelmileg?

Nemrég kezdtem el újra randizni, beszélgetni, de olyan szinten nem fog meg senki, hogy már kezdem azt hinni, bennem van a hiba és esetleg túl magasra tettem a mércét. Régebben elég volt egy mosoly is, és máris ódákat tudtam zengeni az illetőről, most pedig hiába minden, mindenkiben találok olyat, ami miatt elvetem a lehetséges partner ötletet,nincs is kedvem tovább próbálkozni, hogy megkedveljem, ha elsőre 'nem nyűgöz le', nincs meg a szikra, akkor veszett ügy. Vagy 30 felé közelítve ez normális? Vagy kiégtem volna érzelmileg, mert tudatosabban próbálok partnert találni?

Eddig sok csalódásom volt, hosszú kapcsolatokban.. De annyira szerettem a szerelem érzést, hogy szerethetek, most meg csak 'fejjel' megyek előre.

Valaki járt már hasonló cipőben? Mi lett a vége? Vagy írnátok légyszi tanácsokat? Köszönöm!!