Felejtős, ugye?

A helyzet az hogy egy társ.ker. appon belefutottam egy lányba. Ő 30, én 39. Nagyon tetszik, csinos, humoros, intelligens, van munkája, normális egziszenciája, hobbijai, sportol.

Azt mondta, hogy nem keres senkit, csak kíváncsiságból regisztrált. Párszor felvetettem neki, hogy találkozzunk, de eleinte nem akart, mert állítólag nem szeret emberekkel személyesen érintkezni, végül mégis kötélnek állt. Meg is beszéltük a találkozót, kicsit késett, de nem volt semmi gond. Találkoztunk, beszélgettünk, sétáltunk, nagyjából 1,5-2 órát együtt töltöttünk. Meglepett, hogy úgy el tudunk beszélgetni, mintha már régóta ismernénk egymást, pedig tartottam a kínos csendtől.

Aztán pár nap múlva írtam neki, chateltünk, de nem került szóba a köv. tali. Ez még többször ismétlődött, aztán közölte, hogy beszélgethetünk, de ő továbbra sem keres senkit és nem akar semmilyen párkapcsolatot.

Még futottam nála pár kört, ő mindig kedves és vicces volt, sztorikat is mesélt, vicces képeket is küldött, érdeklődött hogy vagyok, bizonyos kérdésekről mit gondolok.

Aztán 2-3 hétig megint semmi, így gondoltam ráírok. Akkor megint chateltünk kb másfél hétig, aztán jött a születésnapom, mire bedobta, hogy találkozzunk. Taliztunk, most is uúgy sikerült, mint az első tali. Még ajándékot is hozott, amivel nagyon meglepett, de aztán megint nem keresett. Én is csak pár nappal később írtam rá. Szokás szerint kedves és jófej volt, de nagyjából ennyi. Persze, én sem akarok ráakaszkodni, de azért jó lenne tudni, hogy lehet-e bármilyen esélyem, annak ellenére, hogy többször is azt mondta, hogy ő teljesen jól érzi magát egyedül és keressek mást.

Nektek mi a véleményetek erről a helyzetről? Volt már valaki hasonló szituban?