Miért ekkora gáz, hogy mélységesen elítélem a ghostingolást?

Amikor egyenes kommunikációról beszélek ghosting helyett, akkor arra gondolok, hogy "ne haragudj, megismerkedtem valaki mással" vagy "jól éreztem magam veled, de nem érzem azt a pluszt, ami nekem egy romantikus kapcsolathoz kell" vagy "nem hiszem, hogy a jövőben randiznunk kéne, de örülök, hogy megismertelek" vagy "részemről ebből nem lesz semmi komoly, további sok sikert" vagy "Ne haragudj, felhalmozódtak a személyes jellegű problémáim, nem vagyok olyan helyzetben, hogy most a randizásra koncentráljak" vagy "Örülök, hogy megismertelek, de az értékrendünk nagyon nem egyezik, így nem látok folytatást". Szerintem ennyi elég, nem értem, mikor valaki több oldalas indokot vár, főleg egy rövid ismertség után.

Komoly kapcsolat után persze, beszéljük meg a dolgokat szakításkor, de most pár randi után szerintem kifejezetten fárasztó meg kellemetlen felhánytorgatni, mi nem jött be a másikban.

Senki nem távozik az életedből. AKivel csak váltottál üzeneteket, soha nem láttad, nincs közös élményetek, az nem az életed része.

Mellesleg akkor boldog lennél, ha azt írná, hogy csá, többet nem írok?

Azt ítélsz el amit akarsz. Nem gáz. Jogod van hozzá. Csak senkit se érdekel.

Olvastam a megszelidítős kérdést én is. Kegyetlen 🤦