40-hez közeli, mozgássérült, szűz nőként hogyan fogadjam el, hogy nem lesz társam?

10-es én nem azt mondom, hogy adja fel, tudom, hogy az utolsó bekezdés hemzseg az elírásoktól, de elmondtam benne hogy nem kell rácsukni a pártalálasra az ajtót.

Viszont képmutató és haszontalan lennék ha nem kínálnék tényleges megoldást a problémára. Képzeld el azt, hogy van egy gyeped, ami hemzseg a gaztól és egybefüggő, meseszép pázsitot akarsz - melyik válasz lenne hasznos: az amelyik felajánlja az XY fűnyírót a Z gyomírtóval, ami meghagyja a gyepet de kiöli a gazt, vagy a "jaaaj de nem is gaz az hanem virág vagy egy más fajta fű" boldogítás? Rádbízom mit gondolsz, mert én is azt tanácsoltam amiben én hiszek, majd a kérdező él a javaslatokkal ha szeretne és megmondja az ő esetében mi használt.

Szerintem nem kell feladnod.

Ok, nehezebb helyzetben vagy mint egy mozgásában nem korlátozott ember, de egyáltalán nem lehetetlen párt találnod.

Vannak kifejezetten hozzád hasonló embereknek társ és társaság kereső oldalak például a tarsaster.hu, amit egy lelkisegély alapítvány működtet.

Én biztosan eljárnék minden mozgássérülteknek szervezett programra, alapítványokhoz, próbálnék aktívan élni, amennyire csak lehet, így előbb-utóbb biztosan akad valaki :) Esetleg facebookon te magad is hozhatsz létre ilyen csoportot, ami nemcsak magadnak segít, hanem a hozzád hasonló helyzetben lévőknek is.

Ahogy látom szellemileg rendben vagy, tehát egyáltalán nem vagy reménytelen helyzetben, csak legyél egy kicsit nyitottabb a világra, és a világ is nyitott lesz rád.

Mi a nagyobb probléma az életedben?

Hogy szűz vagy,vagy mozgássérült?

Előző munkahelyemen volt egy mozgássérült nő kolléga,lett párja,később férje,gyerekük is lett,most boldog család.

Kolléga volt a férj is.