Számotokra mi a legfontosabb h magatokban rendben legyen mikor nekiálltok társkeresni?

Sokáig nem kerestem senkit szingliként akkor annak két oka volt:

-Ne pótlék legyen mert még nem hevertem ki a régi kapcsolatot. Megalázó s nem fair s inkább egyedül fekszek még ilyenkor.

-Legyen rá időm mert ha folyamat nincs csak heti egy nap akkor minek vesztegessem más és magam idejét.

Hogy addig is legyen szeretőm vag' valaki.

Es akkor nem érzem magam annak a szánalomnak amit rám akarnak vetíteni a pasik amit teljes szingliként rámszoktak, hogy biztos nem kellek senkinek csak azert vagyok egyedul azert vagyok tarskerin, meg biztos örülök ha csak szakírkodik is vki, meg biztos szórakozhat velem, mert nekem ugysincs jobb, lekezeloek bunkok.

De amikor ugy netezem hogy kozben van valakim aki raadasul gazdag jokepu es sehol nincsenek hozzáképest azok akik a neten gyökérkednek, akkor valahol siman tudom kezelni magamban hogy csakugy szórom kifelé őket ahogy megérdemlik es nem szívom mellre.

Míg ellenkezo esetben ha nincs senkim mintha teljesen kiszolgálatott lennék annak hogy bimbázzanak alázzanak.es rosszul esik nagyon.

*szatírkodik

Meg ezek a kérdések is, hogy mikor voltam pasival utoljára, hogy mennyire lehetek "kiéhezve", higy helyből megd.ghatna e.

Külön gyomor kell a tarskereséshez sajnos.

Amit nagyban kompenzál az ha épp valaki a tenyerén hordoz, messze überelli is a azatirkodo gyökereket, es ugy keresek társat ilyen mellett.

2-3.voltam