Az incelek nem párkapcsolatra, hanem hatalmi pozícióra vágynak?

Ez nem a mi mániánk, számtalan szórakoztató kérdést olvashattunk már itt a világ megreformálásáról. Többek közt a nők elosztásáról, fejlődő országból állambácsi által importált szexrabszolgákról nektek, szóval nem a kisujjunkból szopjuk hanem tőletek olvassuk.

De akkor is fenntartom hogy a kérdést nem nő írta.

Arra vàgynak, mint bàrki màs: hogy elismerjék őket.

Minden màs csak tündérpor, fugasi...

Ez van, ha a CEU-n tanul az ember társadalomtudományt...

Az általad említett "hatalmi pozíció" maga az evolúció, ott reklamálj, hogy miért úgy kódolta a nőket, hogy a csoport/törzs/akármi legnépszerűbb, (=legjobb) pasijához vonzódjanak ELEMI SZEXUÁLIS ERŐVEL.

Attól, hogy rengetegen tagadják még ez van. És a vonzalom nem irányítható. Az irányítható, hogy nem fekszel le vele, de a vonzalom ott van. Ahogy azt is tudod irányítani, hogy nem eszed meg a sütit, de attól még KÍVÁNOD.

Továbbá, mivel a nők felszabadultak (hála az általad ünnepelt szexuális egyenjogúságnak, ugyanis a jogi egyenjogúsággal semmi baj nem volt, de szexuálisan nem kéne, mert BIOLÓGIAILAG különbözőek vagyunk), a férfiak között élesedett a verseny.

Hiszen a patriarchátusban már 8-10 megdugott nővel a falu bikája lehettél, ma meg már számos ecsetfejű huszonéves lazán hozza a 3 számjegyet.

Ezt is lehet tagadni, hogy nem vonzó, de valójában ilyenkor elindul a kétely és a gondolatok sok nő fejében, hogy vajon mit tudhat az a srác, hogy ennyi nő odaadta magát neki.

7-esnel a pont.

Technikailag nem vagyok incel, de a sikertelen ferfiak koze tartozom.

Nem akarok en megtorni senkit, meg akarata ellenere barmire kenyszeriteni. Csak szeretnek egy tarsat, akinek fontos vagyok, akit erdekel, hogy mi van velem, akivel megoszthatom az eletemet. Csinalok egyedul is programokat, de sokszor nem tul jo erzes, hogy vennem a levegot, hogy elmondhassam, mennyire tetszik/nem tetszik amit latok, de nincs kinek.

Baratok mar regen csaladosak, nyilvan veluk talalkozom, de nekik a gyerekneveles ertheto modon lefoglalja minden idejuket, kethavonta, haromhavonta par orat tudunk talalkozni.

Persze az en hibam is sokminden: ugyan mar nem hodolok be a nonek, de egyaltalan nem vagyok dominans viselkedesu ferfi. Raadasul a kulsom sem az igazi, mert bar apoltsaggal nincs gond, de a mellekelt abra azt mutatja, hogy nem vonzo a kinezetem a masik nem szamara. Voltam izmos is, akkor sem lett tobb sikerem, raadasul gyuloltem az edzesek minden percet, egyszeruen engem kiborit, ha semmi celja nincs a testmozgasnak, hanem csak ertelmetlen gyakorlatokat csinal az ember. Pl focizni nagyon szeretek, de csak ugy futni nem, igy ertsetek. Szoval most igen vekony testalkatu vagyok, es az arcom is fiatalsagot sugall, 34 evesen 10 ev a minimum, amivel eddig fiatalabbnak neztek a koromnal.

Igen, lehetnek hatarozottabb es batrabb, ha ismerkedesrol van szo, csak honnan meritsem a hatarozottsagot? Az atlaghoz kepest kivalo tancos vagyok (jelenleg is jarok tarsastancolni, versenyre keszulunk a partneremmel), mondhatnatok, hogy fu hat akkor a labaim elott hevernek a csajok.

Nagy tevedes. Meg tancolni sem szivesen jonnek el velem a nok. Volt olyan egy eskuvon, hogy meg kellett kernem a hugomat, hogy segitsen mar nekem annyival, hogy nyomunk egy kort a parketten, hogy az ott levo nok lassak, milyen jo vagyok, mert elotte KIZAROLAG elutasitast kaptam, amikor felkertem akar ismeretlen, akar felig ismeros not tancolni.

Es bar utana agyba-fobe dicsert mindenki, hogy fu de jo velem ropni, utana ment kavarni a sarokba massal.

Ugyhogy valoszinuleg nem utom meg ugy altalanossagban a kinezeti mercet. De mint minden ember, en is vagynek intimitasra, tarsra, szexre.

Nem akarok en senkit sem elnyomni.

Röviden: Nem.

Hosszabban: Én például világ életemben egy, azaz egyetlen egy nőre vágytam, aki hozzám hasonló és párt alkothatunk. Ebből én nem tudom, hogyan következik a ". A „playboy” férfiassága egyenes arányosságban nő a partnerek számával, akik ráadásul az aktuális társadalmi értékrend felső kategóriájából kell, hogy kikerüljenek" rész!