Gondoltatok már arra, hogy a patriarchátus alapgondolata ugyanolyan pozitív lett volna, mint a kommunizmusé, csak az emberek tették tönkre a gyakorlati megvalósítás során?

#2: Úgy, hogy túlértékelik a vezetőség fogalmát és a régi korok szenvedéseiből próbálnak demagógiát generálni a modern korra nézve.

Ma már egy gyártósori munkásnak jobb életkilásátai vannak, mint anno egy uralkodónak, aki egy szepszisbe vagy megfázásba belehalt.

Az egész természetes módon alakult így, hiszen a nő úgy fejlődött, hogy sokkal jobb a multitaskingban, egyszerre több dologra tud figyelni, a férfi pedig úgy, hogy tud hirtelen, gyors és sokszor fájdalmas döntéseket hozni, de igazán koncentrálni csak egy vagy kevés dologra tud.

Ráadásul a nők empatikusabbak, ez nem feltétlenül jó egy vezetőnek, döntéshozónak. A kisgyerekekkel szemben is ugyanúgy kell az egyensúly, a szigorú apa és a megértő anya. Ezért defektesek sokszor a csonka családban felnőtt emberek, mert egy személyben nem lehet valaki szigorú és következetes és engedékeny és törődő.

Régen is a nő volt, aki vitt egy tál ételt a vándornak, meg beengedte akár titokban az istállóba aludni, hogy ne fagyjon meg. Az meg néha valami dezertőr volt, aki vándornak adta ki magát, aki aztán lemészárolta a családot, a nőt megerőszakolta "hálából". Vagy épp csak birkákat, tyúkokat lopott.

A férfiak pedig racionálisabbak.

És a genderlobbisták kedvéért, ez nem azt jelenti, hogy KIVÉTELEK nincsenek, de bármennyire szeretnék, a társadalom TÖBBSÉGE sosem lesz a kivételekhez tartozó.

A nemi szerepek nem a társadalom által ránk erőltetett konstrukciók akkor sem, ha ezt egy időben túltolta az Egyház. Ez azért alakult ki így, mert így fejlődött ki.

A különbség, hogy régen két irányba próbálták meg erősíteni a dolgokat, így aki nem volt elég férfias férfi vagy nőies nő, az megszívta.

Most meg a szélsőségeket kezdik el egy közös masszává összetolni, így aki nem elég feminin férfi vagy nem elég maszkulin nő, az szívja meg.