Nőknek minden vágyuk teljesül életükben?

"választani a számos jobbnál jobb képűbb, izmosabb és gazdagabb, intelligensebb és potensebb, sikeres férfi közül."

És mondd, hol? Hol van ez a rengeteg ilyen férfi?

Baromságokat írsz.

"Gimis korukra mikor fiatal nőkké cseperednek ez a figyelem még tovább fokozódik és fenn is marad változatlan hévvel még jó sokáig."

Mondjuk az elozo mondattal se ertek egyet, mert nem kezelnek mindenkit hercegnokent, de ez...

Sajat gimis eveimbol kiindulva, nalunk szam szerint 3 jo csaj volt a 15-bol, a tobbiek csunyanak, luzernek szamitottak es es nemhogy pozitiv figyelem nem iranyult rajuk (rank), hanem meg basztattak is, hogy rondak vagyunk. Szerintem a 15 lanybol a tobbseg szuzen fejezte be a gimit. Akik nem, azok maximum azert nem, mert osszealltak valami apjuk korabeli creeppel es szultek neki a gyereket erettsegi utan rogton.

Lehet, hogy te mondjuk 30 felett mar minden lanyt megdugnal, aki fiatal, es oke, manapsag ugyesebben sminkelnek, jobban oltoznek a lanyok, de ugyanugy csak a felso ~10%, aki valoban szep es onmagaban eleg a sikeressegehez, hogy vaginaval a laba kozott szuletett.

Tudom, hogy csak provokálsz, de szemelek pár álomszerű élményt az életemből:

általános iskolában szarrá szekáltak a szemüvegem miatt, és hogy nyáron mindig lekapott a nap, aztán hízni kezdtem, akkor meg is vertek párszor. Volt, hogy 3 fiú körbeállt, leverték a szemüveget a fejemről hógolyóval, pedig én próbáltam könyörögni, addig rugdostak, dobálták hógolyóval a fejem, amíg nem zokogtam, de akkor is röhögtek.

Tiniként dettó voltak ilyen élményeim, karonöltve a molesztálni vágyó vén farkakkal, a fiúkat mindig védő vén kr-va tanárnőkkel, és a hülye kivételes pitsák szemétkedésével.

Nyugi 30nál sem múlik el ez, a tinisrácok jó része ha falkába verődik előszeretettel köt bele nőkbe, lányokba. Aztán hazamennek az anyjukhoz zsebpénzt kunyerálni.

Nem akarod te tudni az én "álomszerű" gyerekkoromat maradjunk annyiban. Gimiben viszont túlzás nélkül mondom, hogy a legszebbnek szàmítottam. (Akkoriban persze nem gondoltam így, borzasztó önbizalomhiányos voltam) volt ugyan barátom, de bántalmazó kapcsolatban voltam. Nem mertem elhagyni, féltem, hogy nem fogok másnak kelleni. Kicsi koromtól azt hallottam, h rossz vagyok, nem vagyok jó.

Végül 16 évesen jött egy férfi, elszakított a volt barátomtól. Azt hittem, h megmenekültem, szüleimtől elköltöztem. Cseberből vederbe kerültem. Folyton azt éreztem, h hálásnak kell lennem mindenkinek mindenért. Nem mertem kiállni magamért soha. Nem tanították meg nekem, hogy azt hogyan is kell. 30 éve kuss a nevem. Folyamatos kontroll alatt voltam, vagyok. Szültem 3 gyereket, ők az életem értelmei. De már mindent másképp csinálnék ha visszamehetenék az időbe. Mivel nem lehet, annyit tudok tenni, hogy gyógyítom magam. Járok 1 ideje pszichológushoz, sokat segít. Segít megérteni a miérteket.

Persze vannak a mai elkényeztetett kis fruskák, sokuk tényleg csinos, rájuk igaz is lehet amiket leírtál. A mai 10en évesek tiktokon, meg instán nőttek fel. Mikor én voltam 15 éves még buta telefonok voltak. Lehet ha most lennék 15 éves, én is másmilyen lennék.

Lehet azt a figyelmet amit nem kaptam meg, megkaptam volna az instáról, ami befolyásolhatta volna a személyiségemet pozitívabb irányba.

Egyértelműen átlag feletti külsővel rendelkeztem mindig is, és EGYÁLTALÁN NEM igaz még rám sem ez a maszlag.

Ki voltam téve rengeteg bántásnak, és a jó dolgokért pedig pont ugyanúgy megküzdöttem, mint bárki más.