Ha már ennyi a hol vannak a normális férfiak kérdés, én azt kérdezem hol vannak a nők?

Naponta látom itt a kérdések között, hogy hol vannak normális férfiak, mind csak kihasználják a nőket, hűtlenek...stb.

Felejtsük már ezt el. Emberek vagyunk, és embere válogatja ki milyen. Lehet egy férfi iszonyat gondoskodó és érzelmes, és lehet egy nő hűtlen és felszínes.

Ahány nővel randiztam, mindenhol ezekbe a sztereotípiákba futok bele, már eleve hátránnyal indulok, bizalmatlanság van, mert férfi vagyok és ettől csalfa is.

28 éves vagyok és komoly kapcsolatot szeretnék. Egy lelkitársat, akivel megosztom az örömömet, bánatomat, akivel együttélek, programokat csinálok, beszélgetek, szerelmeskedek...stb. Igen fontos a szex, és férfiként sem gondolom azt, hogy az a legfontosabb. Van munkám, normálisan nézek ki. Ezzel ellentétben 2 hosszabb párkapcsolatom volt eddig. Az első ott hagyott, mert megunt, nem volt sok izgalom az életünkben, konkrétan azt mondta, hogy túl jó ember vagyok. A második megcsalt, ugyan állitólag nem jelentett semmit és nem akart szakítani, de nekem jelentett.

Komoly kapcsolatra vágyom, szeretnék majd mostmár az elkövetkezendő 5-8 évben gyereket is. A nők, akikkel randizom vagy totál bizalmatlanok és zártak, vagy felszínesek, vagy társfüggők, vagy nem akarnak komoly párkapcsolatot. Értem, hogy nem ezek az emberek írják ki azokat a kérdéseket, hogy hol vannak a normális férfiak, de könyörgöm, hogy szögezzük már le, hogy vannak. Meg normális nők is. És ne legyenek már ezek az előíteletek és sztereotípiák, mert elszáll tőle az agyam. Attól, hogy valaki férfi még ugyanúgy vágyik törődésre, szeretetre, beszélgetésre és arra is, hogy ezt megadja valakinek.

Férfitársak van valaki, aki hasonlóan gondolja és végül megtalálta a párját?