Hogyan fogadjam el, hogy valószínűleg egyedül élem le az egész életem?

Én inkább beszélgetek Jézusról, szentek életéről, és az angyalokról, mint mondjuk a bulikról, politikáról, szépségápolásról, számítógépes dolgokról, pletykákról, ..stb mert az utóbbiak nem érdekelnek. Persze azzal sincs baj, ha a másik embert érdeklik, de nem illenénk össze.

Biztos van olyan lány, aki hasonlít rád, nem kell mindenképpen megváltoznod vagy feladnod. Beszélgess, aztán majd alakul. Ha az elsővel nem is majd a következővel.

Attól hogy valaki hívő nem kell megkövezni,semmivel nem vagy külömb első válaszoló,és nem is hiszem hogy ez miatt nincs barátnőd.

Másnak is nehéz találni főleg hogy megvan húzatva a legtöbb,inkább örülj addig amíg valaki nem hisztizik neked folyamatosan az igényeivel,szexel,pénzel,egyéb problémákkal kapcsolatosan.

Ha már nagyon meguntad úgyis találsz párt magadnak,egyébként attól mert van valakijük beszélgethetsz velük,nem biztos hogy boldogok a kapcsolatukban.

Ne járj ilyen hülyeségekre.

Menj szórakozni

Nem tudom, bár nem vagyok vallásos, én is küzdök annak a ténynek a feldolgozásával, hogy valószínűleg nem lesz párom.

Max befogadok pár macskát és macskás bácsi leszek.

A nálam 11 évvel fiatalabb unokatesómnak előbb lesz családja (neki legalább lesz), mint nekem. Tiszta szégyen.

F