Észrevettétek ismerkedés során hogy borzalmasan sok az önző ember?

Sajnos én is megfigyeltem.

Vagy a másik kategódia akivel semmiről se lehet beszélni.

Haha:)

Én akkor beszélek magamról, ha a pasi tetszik, de bénán csetel, alig ír. Próbàlom megtörni a jeget, magam szórakoztatni, nem fogom faggatni, mert azt èn is utálom, de ha elmondom, hogy ma fifikének vágtak új bundát és olyan lett, mint egy kismajom, akkor magától benyöghetné, hogy neki is van valamilyen állata, vagy mindig szeretett volna valamilyet, vagy szerinte mennyire drága a kutyakozmetika, vagy ilyesmi.

Tudod, ezt hívják beszélgetésnek!

Igen önzőek.

A férfiak is magukról beszélnek és alig kérdeznek.

Tisztelet minden kivételnek.

Aki aktív társkeresésre adja a fejét, akár férfi, akár nő, az általában azért teszi ezt, mert erős hiányérzete van, bizonyos lelki és testi szükségletei nincsenek kielégítve. Az efféle hiányérzet tartós átélése pedig általában befelé figyelésre ösztönöz. A magány általában arra sarkallja az embereket, hogy elsősorban önmagukkal legyenek elfoglalva.

Ha belegondolsz, társkeresés maga is általában egy kicsit egoista cselekedet: a legtöbben nem azért keresnek társat, hogy segítsenek valaki másnak teljesebbé tenni az életét, hanem azért, mert a saját életüket akarják teljesebbé tenni.

De szerintem van egy harmadik oka is az általad leírt jelenségnek. Ha egy ismerkedő beszélgetéskor valaki magához veszi a kezdeményezést, ő görgeti a beszélgetés fonalát, akkor könnyebben elkerülheti azt, hogy számára kellemetlen dolgok kerüljenek elő. A múltjában és jelenében szinte mindenkinek vannak olyan dolgok, amelyeket szégyell. Senki nem szeret sem hazudozni, sem megszégyenülni, így egy elkerülő stratégiaként folyamtosan arról beszél, amiről szeretne. Ha megengedné a másiknak, hogy ő irányítsa a beszélgetést, akkor azzal számára potenciálisan kellemetlen helyzeteket idézhetne elő. Velem például gyakran megesett már az internetes levelezés kezdeti fázisában is, hogy rákérdeztem a társjelölt nőnél, milyen könyveket szeret olvasni, s erre a kérdésre 80%-ban vagy semmilyen választ nem kaptam, vagy semmitmondó választ. Ezek a nők ugyanis nyilván egyáltalán nem olvastak szépirodalmat, csak szégyellték ezt bevallani. Most gondolj bele, hogy egy első találkozáskor egy ilyen nőnek milyen lehet, amikor rákérdezel arra, hogy ki a kedvenc írója. Mondhat valami ismert írónevet, hogy az égést elkerülje, de akkor a következő természetes kérdés az, hogy melyik a kedvenc regénye őtőle, és onnantól teljes a megszégyenülés. Ezért előnyös számára, ha nem ad esélyt a kérdezésre.

Mert mindenki a saját érdekeit nézi! Olyan ez mint már az időjárás. Ha kinézel süt a nap, ha meg kimész, megfagysz. Tehát olyannak tűnik mintha, de a valóságban egy nagy kaki. Én nem kamuzok sosem, én az elején közlöm hogy csak hétvégi, hobbi kapcsolat lehet. Abban akár eljátszhatjuk a nagy romantikát, de hétköznap a hátam közepére sem kívánok egy nőt. A hétvégén is leginkább csak a szex motivál.

Elvált negyvenes férfi.