Hogyan szólítsak le az utcán magába sétáló/ padon magába ülő lányt aki megtetszik? Bővebben lent! 23/F

Ha én lányként pl egy padon ülök egyedül és nézelődök akkor annak örülnék mondjuk a legjobban ha az illető odajönne, megkérdezné (illendőségből) hogy szabad-e a hely. Aztán ha leült (úgyis igent mond az ember hacsak nem valakit vár valakit) megpróbálna beszélgetni. Nem rögtön hogy ismerkedne, hanem szerintem az az ideálisabb ebben a szituban ha valami kis párbeszéd ki tud alakulni.

Pl egy filmben volt ilyen (igen tudom a film nem a valóság de ez a szitu azért eletszerűbb volt ) hogy 2 ember ült ugyanígy egymás mellett, az egyik nagyon sóhajtott és a másik rákérdezett hogy pocsék nap?, vagy rossz nap? Vagy valami ilyesmi.

Én szeretem az ilyen kis spontán alakuló beszélgetéseket, szeretem az embereket. Meg akkor is ha többről nincs szó csak az időjárasról, de ha van szimpátia az le fog jönni.

Én lehet, inkább megijednék vagy kellemetlenül érezném magam, ha egy pasi így megszólítana... Lehet, hogy velem van a baj. Mondjuk én budapesti vagyok. Leszögezhetem, hogy általában ha egy idegen férfi megszólít, akkor piára gyűjt aprót. Ha viszonylag jólöltözött, akkor meg be akar szervezni valami szektába, vagy egyéb gázos ügyletbe, vagy kamu melóba.

Emiatt sajnos nincs sok bizalmam az idegenek felé. Ha megpróbálnál leszólítani, szerintem elmenekülnék.

Júliámra hogy találék,

Örömemben így köszönék,

Térdet-fejet neki hajték,

Kin ő csak elmosolyodék.

Ha odajönne hozzám egy nő, hogy komoly kapcsolatra keres társat, hát máris a futóbolond kategóriába tenném.

Aki megy, azt ne szólítsa le, mert megy valahova.

Aki kirakatot nézeget azt nyugodtan, de akkor ott a téma a szemetek előtt.

Ha meg padon ül, akkor tényleg kérdezd meg, leülhetsz-e, vagy vár valakit?

Kb 1 méter a beszélgetés-határ, annál közelebb ne ülj.