Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Mit tudnátok mondani erre a kifogáshullámra, amivel elutasítottam a nőket? Megérdemlem a lúzerséget?
1. Elkezdtünk ismerkedni, 2 randi, de zavart a libafoszöld, törökös, igénytelen mokaszinje, és a fogára ránőtt foga (nekem is volt ilyen, csak általános iskolában kezelve lett fogszabályzóval). Az is zavart, hogy mit fognak rólam gondolni az osztálytársaim, hogy ilyen nővel vagyok együtt. Következő nyáron kapcsoltam, hogy mégis kéne, írtam neki, de már volt valakije.
2. Gyerekkori ismerősöm szaktársa volt, hiába találkoztunk csak egyszer aluljáróban, egyszer valahol az iskolában, bejelöltem és elkezdtünk beszélgetni, emlékezett rám, és már randira álltunk, amikor egyszer csak lemondtam. Zavart, hogy mit szólna az az ismerősöm, hogy így elviszem a barátnőjét. Persze felesleges volt a félelmem, mert egyetemen felületesek a kapcsolatok, és nagyon sokáig ők se tartották a kapcsolatot. Még volt vele valami bajom, olyan furcsa volt a feje, miközben titokzatosan szép volt, és talán közös témánk se volt, nem tudom, de mire megint elhívtam randizni, már azt mondta, még egyszer nem ül fel nekem, mert a múltkor nem mentem el vele randizni.
3. Nagyjából semmi közös nem volt bennünk, mindenből mást szeretett, csak egy helyen tanultunk és jól nézett ki. Nem szerette se a sört, se a bort! Lehidaltam a kijelentésétől és kétségbe estem, hová vinném randizni. (Akkor még nem jutottak eszembe normális opciók, és sajnos tél is volt, hogy mindenképp beülős lett volna, ma már azért ennél több eszem van. De komolyan ez is zavart benne.) Zavart az ízlése (Harry Potter, focicsapat, furcsa baráti kör, folyamatos furcsa mosolygás), így hát sose hívtam el randizni. Később bevallottam neki, azt mondta, elhívhattam volna, mert ő is nyitott felém. De még ekkor se fogtam fel, pedig volt hátra egy évem! Aztán ez az év letelt, épp nyitnék felé, és látom, hogy 1 hónapja kapcsolatban van. És bumm, azóta is együtt, házasság, gyerek, úgyhogy örökké vége. Talán ez életem legnagyobb kihagyott lehetősége.
4. 3 évvel idősebb nálam, elhízott, de bejöttem neki. Ráadásul egyedül is lakott! Pénzszűkében voltam, ezért nem hívtam el randizni, mire igen, késő volt, összejött valakivel (vagy legalábbis erre hivatkozott). Persze a pénzszűke is olyan volt, hogy simán belefért volna egy sör, csak valahogy jó volt erre fogni.
5. Volt általános iskolai osztálytárs, kétszer is lemondtam a randit, mert zavart a baráti köre, és hogy mit fognak rólam gondolni a közös ismerősök (akikkel ugye évek óta nem is beszéltem/találkoztam, épp ez benne a nevetséges), hogy hát "ennyire béna, hogy visszanyúlik oda, hogy legyen valakije, ha ló nincs, jó a szamár is", és nem is volt annyira intelligens, mint én, zavartak a sablonos válaszai.
Nem túlzok, ezekkel a nőkkel mind lehetett volna valami, nem utólagos önfényezés. Az 1. és 3. pontban leírt akár a feleségem is lehetne (ma mindkettőnek van már gyereke, én meg azóta is azon gondolkodok, hogy akár tőlem is lehetett volna). Viszont nagyjából mindegyik csak egyéjszakára kellett volna, de nem akartam őket kihasználni. Aki igazán kellett volna, azoknak nem kellettem, azt le se írtam.
Szóval ahelyett, hogy most 5-tel több nővel lehettem volna (vagy már az elsővel házasok lennénk 5-10 éve, ki tudja, és akkor csak ő), mindegyiket tiszteltem annyira, hogy mégis időben elváltak útjaink, a többséggel már randi előtt. Mégis úgy érzem, hülye voltam, hogy így szórakoztam velük a semmire.
Kissé olyan érzésem van, mintha nekem már az elég lett volna hódításnak, hogy egyszer igent mondtak egy randira. Mert azt akkor úgy vettem, hogy bejövök nekik, és akkor mostantól kapcsolat, szülőknek bemutatni, közösen menni nyaralni, akármi. Viszont ezt nem mind akartam, ezért visszaléptem. És csak utólag látszik, milyen rossz döntés volt.
A lúzer kérdésre válasz mellett azt is megírhatjátok, mi a bajom? Ugyanezt eljátszottam a volt barátnőmmel is, és akkor ez eszembe is jutott, hogy jé, ugyanott vagyok, mint előtte, de ha neki is nemet mondok, hát sose lesz senkim, ezért végül neki nagy nehezen igent mondtam. De nála is ugyanígy kiléphettem volna idő előtt.
A kérdésed alapján számodra a randizás és a partnerkapcsolatosdi nem időszerű még. Kérdező, te nem lúzer vagy, arra a szintre még nem küzdötted fel magad. Egy fejlődésében visszamaradt gyermek, nos, az viszont igen.
Hogy mi a bajod? Félelem az intimitástól. Sérült ősbizalom. Képtelenség a változásra.
Nem, de pl. a volt barátnőmmel kocsmai sörözések voltak a randik.
Alkesz... Komolyan van olyan no, aki kocsma randikrol almodik? Gratulalok neki is akkor.
Kérdező, én is hasonló cipőben járok. Voltak komoly kapcsolataim, de korábban ilyen megbánt bénázásaim is ismerkedéskor, mint a kérdezőnek. Szerintem a korona miatt többet agyal mindenki otthon, és eszembe jutott nekem is, kiket packáztam el régen. Utólag már vicces is némelyik. Erre nyitottam ezt a topikot, nézd még, hátha találsz benne érdekeset:) https://www.gyakorikerdesek.hu/felnott-parkapcsolatok__tarsk..
Dehogy, ettől nem leszel lúzer, csak az nem hibázik, aki nem próbálkozik. Csak akkor lennél, ha a jövőben nem próbálkoznál újra:)
17-es vagyok.
Hát sztem erre egy gyógymód van: próbálkozni újra, és a jövőben az ilyen szitukat nem elpuskázni, nem túlagyalni, és az új siker majd feledteti a régi dolgokat. Az a legbosszantóbb nekem is, hogy marha sok nőt packáztam el, mert nem léptem a kellő időpontban, vagy én kosaraztam ki őket valami hülye ürüggyel, pedig tényleg sokszor nem is kellett volna semmi extrát tenni, csak nyitni feléjük.
Eszembe jutott még két sztori:
Baráti társaságban egy lány, korábban két ismerősömnek is barátnője volt, hát gondoltam, beállok a sorba. Zavart, hogy vegán! Gondoltam, hol fogunk mi kajálni járni, ha nem eszik húst. Nővérének már akkor is volt gyereke, és nem tudtam volna hova tenni, ha ilyen családi összejövetelen ott kellett volna lennem és jópofiskodni egy csecsemővel, akiről azt se tudom, ki, csak a nagynénje a barátnőm. :D Vele azért randiztam párszor, amíg jó időben lehetett sétálni. Sőt, egy randi után olyan is volt, hogy ő írt rám, hogy ma is talizunk-e? Mivel mindketten egyetemisták voltunk, könnyen tudtam nemmel feleli, hogy bocsi, tanulok, és sajnos elhitte. Amúgy szeptember volt, ki tanul még akkor, persze, hogy én se. Egyszerűen lusta voltam menni, és gyáva is, hogy megcsókoljam. Ez már jóval a sört-bort nem ivó nő után volt, ha akkor vele összejövök, lehet, már tőle is lenne 2 gyerekem. Neki azóta sincs, most már külföldön is él, volt valami barátja, nem tudom, megvan-e még. Egyszer ráírtam a születésnapján, dumáltunk, de hamar abbamaradt. A következőn már nem írtam neki. Talán idén, bár mindegy, mert még mindig kint van.
Osztálytársamnak volt egy nője. Szakítottak, aztán semmi. Nem tudom, mennyi idő telt el, valaki mondja nekem (de komolyan, ezek a valakik... már az érdekesebb lenne, ha emlékeznék rá, kik voltak ezek, mert nagyon sok ilyen volt), hogy bejövök a volt csajának. Úgy nagyjából tetszett is az illető, de nagyon zavart, hogy mit szólna hozzá osztálytársam? Biztos azt mondaná kifelé, hogy nyugodtan menjek rá, hiszen nincsenek együtt (lehet, akkorra osztálytársamnak volt is új nője), de belül zavarná. Meg a többi osztálytársam is mit gondolt volna, hogy jajj, olyan nő jut csak neked, amit előtted már osztálytársad kipróbált. És így éltem le hosszú éveket, hogy mások gondolata zavart, miközben lehet, hogy sz*rtak a fejemre, és nem is érdekeltem őket. A csaj amúgy egy évvel járt alattunk, és volt egy osztálytársa, akinek szintén bejöttem, de még azelőtt 1-2 évvel. Na, ő már nem volt annyira szép, meg nagyon ilyen lázadó volt, az végleg ciki lett volna, ha vele vesztem el a szüzességem, bár utólag belegondolva jobb lett volna, mint a semmi. Róla is hamar megtudtam, hogy tetszem neki, meg eleve közös baráti társaságunk volt, voltam is náluk házibuliban egy évvel később. Akkor esett le, hogy milyen laza az apja, és hogy simán mehettem volna hozzájuk, ott is aludhattam volna, de ezt 1 évvel korábban még nem tudtam. Szóval az alattunk lévő osztályból 2 lánynak is tetszettem, akikről tudtam is, de nem mertem lépni. Pedig utólag végiggondolva érettségiig akár 4-5 nőm is lehetett volna, amivel abszolút csúcstartó lettem volna az osztályban, az alfahímekkel versenyezve.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!