Mi lehet annak az oka, hogy még sosem voltam szerelmes, pedig volt már kapcsolatom?

Nekem eddig 1 barátom volt, róla tudok nyilatkozni.

Hetekig - hónapokig csak kedveltem, tetszett, szerettem vele lenni, de nem éreztem azt a hú de nagy szerelmet,ragaszkodást, de idővel kialakult és jó 5 évig szerettem olyan "hevesen". Aztán jött egy mélypont, hónapokig csak úgy voltunk, majd szét is mentünk egy időre. Utána folytattuk és ismét nagyon szerelmesnek éreztem magam. Sajnos ez is már 2 éve tart. Azért mondom, hogy sajnos, mert pár hónapja végleg szakítottunk. Mégsem múlik. :(

Ezt nem lehet eldönteni, se sürgetni.

Nincs semmi érvényes szabálya a szerelemnek.

Hű, ez egy nagyon érdekes kérdés. Az a gond, hogy ahány emberrel eddig beszéltem erről, mind másképp írja le a szerelmet.

Valakinek az a nagyon erős lángolást, kémiát, vonzalmat jelenti, valakinek meg az erős ragaszkodást, érzelmeket, függőséget, másnak pedig a megnyugvást, biztonságot, otthon-érzetet, vagy épp azt, hogy a másik felével találkozott. Esetleg a bizonyosságot, hogy a párjával éli le az életét.

Neked melyiket jelenti?

Általában annak, aki "könnyen szerelembe esik", a hormonális lángolást, vonzalmat, "pillangók a hasban" érzést jelenti. Ez nekem is hamar jön, ha vonzódok az illetőhöz.

De emellett számomra fontos a lelki-szellemi összhang, közelség érzete, intimitás, amikhez idő is kell, ezért ha ezt nevezzük elmélyült szerelemnek, akkor nekem fél év kell legalább, hogy ez kialakuljon. Míg a testi vonzalom szintén lehet ragaszkodást, kötődést előidéző (mert nagyon erős hormonbomba pl a szex is), a valódi lelki kötődéshez passzoló személyiség és sok közös élmény is kell, nemcsak kémia. Az elköteleződéshez ("vele le tudom élni az életem") meg már teljesen racionális dolgok is szükségesek, pl közös célok, tervek.

Ezek alapján nem csoda, hogy akinek ez utóbbit jelenti a szerelem, az nehezen vagy eddig még soha nem esett szerelembe.