Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
30-as nők, miért féltek ennyire a férfiaktól, az ismerkedéstől?
Ennyire rosszak a társkeresési tapasztalataitok? Vagy már van a hátatok mögött pár rossz kapcsolat?
Nem vagyok sem csúnya, sem elhízott pasas. Érdeklődőnek, kommunikatívnak tartom magam. De tényleg, nem harapok és tudok úriemberként viselkedni.
Egy Nő, az első randin altalában az életet felti kb..
Es nem mindig vagyok olyan lelkiallapotban, hogy ezt a nyomast elviseljem.
Volt olyan randim, ahol nem voltam biztos benne, hogy a pasi tudja, hogy engem megdugni kell, es nem megölni. (Olyan erősen szoritotta meg a karomat...., elfutottam. Hetekig kek-zold volt a kezem)
Na itt szoktam le a netes randikról.
Az előzöhöz: Es a legfontosabbat kihagytam!
20 évesen még ugy mentem randira, hogy "remélem kedvelni fog" 30 evesen már ugy, hogy: "remélem kedvelni fogom"
Én nem félek. Sőt, általában én vagyok az, akit mindenki lekoptat, pedig elvileg sem csúnya, sem ostobenkó nem vagyok.
31 l :)
18-as vagyok. ismétlem: engem koptatnak le/nem reagálnak/egy idő után eltűnnek. Én ha valakitől nem akarok semmit, már az elején tisztázom, hogy ne legyen félreértés. Szerintem ez így korrekt.
Velem viszont sajnos nem így viselkednek, hanem simán csak negligálnak/elkerülnek :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!