A lányok valójában azért nem kezdeményeznek mert egy értelmes témát nem tudnak kiböfögni?

Én nem várom el, hogy valami regénybe illő kezdőszöveget találjanak ki, persze előnyös, ha valami érdekeset írnak, amiből legalább elindulhat egy beszélgetés, de egy egyszerű “szia” üzenetből lett az utóbbi időben a legtartalmasabb/leghosszabb beszélgetésem, úgyhogy az is működhet. A “mizu” kérdést mondjuk rühellem, de nemtől függetlenül, és ismerősöktől is. Erre tényleg semmit nem tudok mondani.

Egyébként én lányként szoktam olyanoknál kezdeményezni, akik különösen bejönnek (tök átlagos srácoknál, nem olyanoknál, akiknek minden ujjára jut 10 nő), de én meg a PASIKTÓL hallom a környezetemben folyton azt, hogy ha egy lány kezdeményez, az “creepy” (?). Úgyhogy ezt a kezdeményezés dolgot nem csak sok nő várja el, hanem sok pasi is úgy veszi, hogy így a normális, és csak akkor érzik magukat “férfinek”, ha ők vadásszák le a nőt. (Persze vannak kivételek.)

9-es:

Teljesen mindegy, hogy itt gyakorin ki mit gondol, ha nekem tényleg kell a pontos idő és telefonom le van merülve, akkor nem fogom, azért kerülni az embereket, mert itt valaki "átlátszónak" találja.

A trükk amúgy is az, hogy akkor kérdezek, ha tényleg kell az adott információ, így akkor sem ment kárba a "leszólítás" ha abból nem lett semmi. Hátránya, hogy ezzel a módszerrel nem lehet "házzalni". Tehát csak akkor vagy hiteles, és bizalomkeltő ha tényleg látszik rajtad az érdeklődés és nem azt látják, hogy odarohansz az utcán fű-fához.

Hat ez mindenkinél más.

Én pont úgy tapasztalom, hogy ÉN DOBOK FEL témákat és a pasik nem vevőek rá meg nem kezdeményeznek. Ha felszínes dolgokat dobok be, rögtön érdekes meg cuki lány vagyok. :)

Amelyik lány csak elvár, azzal nem szoktam beszélgetni. Akikkel pedig beszélgetek, azok olyasmiket szoktak kérdezni, mi a kedvenc filmem, MILYEN SZÍN A KEDVENCEM.

Szerintem mindkét nem tagjainak nagy része képtelen normálisan megközelíteni a másik nemet, csak amíg az egyik nemben tartózkodsz, több energiát kell fektetni abba, hogy ne csak a másik nem viselkedését lásd, hanem a sajátodban is megtaláld a hibákat.

És ha belegondolsz, a férfiak rengetegen nyomulnak egy-egy csajra. Annak a nőnek nem is kell megtanulnia jól kommunikálni, teljesítményt nyújtani, mert már a szépsége elég volt ahhoz, hogy lenyűgözzön mindenkit. Nem kaptak külső motivációt a fejlődésre ilyenekben. Szóval mindkét nemnek a hibái a másik nemhez vezethető vissza, mint egy körforgás, egymást hátráltatják, és annál több hátráltató erő születik meg. Mint két ember, aki veszekszik: egyik beszól, a másik megsértődik, visszaszól, és megy örökké.

13: " akkor vagy hiteles, és bizalomkeltő ha tényleg látszik rajtad az érdeklődés és nem azt látják, hogy odarohansz az utcán fű-fához."

Én ha lemerült a telóm akkor nem várom meg a nőt aki tetszik nekem, az első emberhez, "fűhöz fához" odamegyek aki tudhatja az időt. Mindegy, itt gyakori egy más világ.

A baj az, hogy mindenki a másikról akar beszélni. Pedig egy idegent önmagáról nehéz beszéltetni, mert sablonos dolgokat fog mondani.

Emlékeztek, mikor új tanár jött a suliba, és óra elején fel kellett állni, és "mondani pár szót magadról"? Ha lett volna pisztolyom, főbe lőttem volna magam.

Milyen vagyok? Kedves? Persze, akit kedvelek, azzal igen. Vicces? A barátaimat folyamat megnevettetem, de lehet, hogy nem egyezik a humorunk. Az ilyenek nem mennek, szerintem a többségnek nem.

Ezért kell egy témát találni, és arról beszélni. Egyszer megkérdezte valaki, mi a kedvenc filmem, és írtam egy esszét a "kedvenc film" fogalmáról.

Persze ha érdekel a másik. Fiúknál sokszor érezni, hogy csak le akarják tudni az "udvariassági" köröket, hogy végre a puncidról kérdezhessenek.

Lehet az ovatos ismerkedes:

- szia. Nem lattad a postast?

- szia. Volt erre egy kavezo. Nem tudod hol van?

De lehet a ramenosebb. Ilyenkor a lany kerul a kozeppontba:

- szia. Valami raragadt a cipodre.

- szia. Ujra divatba jott a farmerkabat? (Ha az van rajta.)

Ezek a nyitasok, utana mar mehet a szofosas.