Miért dimenzionálja túl sok férfi a párkeresést (érdekes, nők alig írnak ki ilyet, hogy jajj, egyedül maradok?) és miért nem tudnak egyedül, boldogan, hobbikkal, utazással leélni boldogan egy életet, ha nem kellenek a nőknek?

Nem vagyok totálisan magányos, van rengeteg haverom, ismerősöm és itt a családom is.

De ez egyik sem ugyanaz, mint egy barátnő.

Én alapvetően szeretek egyedül lenni, de az ismerős társaságban is jól tudom magam érezni, (idegenek között már nem annyira) viszont semmi sem tud pótolni igazán egy szerető, odaadó barátnőt.

Persze jó dolog a haverokka lhétvégén sörözni és kicsit baromkodni, meg röhögni, de hosszútávon baromi unalmas és céltalan.

És valahogy csaj nélkül szerintem igazán célja sincs az embernek. Hiszen végső soron MINDENT azért cselekszünk, hogy egyszer majd családot alapítsunk, de legalábbis továbbadjuk a génjeinket. Ez belénk van kódolva ez ellen nem lehet semmit tenni.

Jó dolog utazgatni, pénzt költeni, szórakozni, de nincs az a pénz, és nincs olyan tevékenység ami VALÓJÁBAN 100%-ban el tudná nyomni az ember magányát.

És persze valaki úgy is lehet magányos, hogy közben rengeteg ember veszi körül.

Tanulhat, dolgozhat, utazhat stb. bárki bármennyit, valójában mindent a párkapcsolat és az utódnemzés hajt, maximum nem annyira konkrétan, hogy sokan ezt felismerjék.

Ez egy borzalmas kör, ha belegondolunk.

Minek tanuljak, minek törtessek a munkehylemen, a karrieremben, minek spróoljak, gyűjtögessek bármit ha igazából teljesen lényegtelen minden amit teszek? Ha tudom, hogy soha az életben nem lesz párom, nem lesz családom, nem lesznek gyerekeim nem igazán kell semmi extra dolgot letenni az asztalra.

Nem így van? Enélkül nincsen "kényszer" a fejlődésre szerintem.

De persze lehet, hogy csak én érzem így.

#12: Nagyon érett gondolkodásra vall, hogy ezt beismerted. Ez pedig borítja is az egész MGTOW filozófiát. Hiszen pont a lényeget nem veszi figyelembe, hogy míg az életvitelszerűen szingli nők azért tudnak felhőtlenül boldogok lenni, mert szexelnek amikor akarnak csak nem akarnak kötöttséget, vagyis megélik a maximális szabadságot SAJÁT VÁLASZTÁSBÓL, ezzel szemben a férfiaknál ez az életstílus csak nagyon kevés nagyon jó pasi esetében járható út és ott sem mindig úgy megy, mint a karikacsapás.

Sok frusztrált férfi ezt vetíti ki, mert azt hiszi, hogy minden nő így akar élni és mivel ő férfiként erre az életre vágyna, de nem kaphatja meg, így a nőknek is ez a problémája.

Aztán jön a támadás a nők oldaláról a félreértésből és kezdődik is a sárdobálás. Pedig valójában ez az életstílus nem feltétlenül egy gyakorlati cél, hanem inkább elméleti. Érezni akarják az érzést, hogy milyen az, ha sok nő számára vonzók és azt, hogy a választott nő is tudatában van ennek és nem úgy kezeli őket, mint egy könyöradomány sz..rdarabot, hanem mint egy olyan férfit, akit bármikor elveszíthet, ha rosszul bánik vele és lábtörlő papucsnak akarja használni.

Igen, innen nézve azoknak a nőknek se szimpatikus, akik lábtörlő papucsnak akarják használni a leendő párjukat, számukra sokkal kedvezőbb, ha rajtuk kívül más nőnek nem kell, mert akkor hűséges pincsikutyaként koslat utánuk.