A nőknek miért egyoldalú társkereséskor a kommunikációjuk?

Talán mert attól tartanak pár idióta példáján, hogy azt hiszed, azt akarják kikémlelni, mennyi pénzed van.

Itteni lúzerek szerint pl. nem szabad megkérdezni, mit tanultál, mit dolgozol...

Azt sem mi a hobbid, mert az is árulkodó :)

Ez egy érdekes dolog. Mi a barátnőimmel úgy kommunikálunk egymással, hogy mindenki elmondja vele mi történt. Mindannyian elég beszédesek vagyunk és keveset kérdezünk mert mindenki elmond annyit amennyit jónak lát.

Talán ő is ehhez van szokva, sok pasi randin vagy telefonon ezt csinálja: felhív, beszél egy órát, majd azzal köszön el, hogy milyen jót beszélgettünk. Eljön a randi, és ugyanez. Feltesz néhány kérdést udvariasságból, de igazából ő beszél. Majd közli, hogy fantasztikus, milyen kapcsolat van közöttünk máris, észre sem vesszük, hogy repül az idő. Nos, én igen, én észre veszem.

Sok pasi ilyen, lehet hogy ehhez vannak szokva, nem kell kérdezi, majd mondja magától....te meg nem nem mondod és nem tudják, most mi van.

Férfiként nagyon nehéz megtalálni az egyensúlyt. Látod, előttem is írták, ha sokat beszélsz az a baj, ha keveset, akkor meg az. Ha magadról beszélsz, akkor egoista vagy, ha meg inkább róla próbálsz érdeklődni, akkor faggatod és állásinterjún érzi magát, na meg biztos unalmas vagy és ezért terelsz.

A másik dolog pedig az, hogy férfiként hozzá vagyunk szokva az egymás közti kommunikációhoz, ők pedig nőként szintén így vannak, a kettő pedig nem egyezik.

Szerintem pont bunkó vagy buta lányokat fogtál ki. Én 30 éves nő vagyok, és nagyon bosszantó, ha valakivel úgy beszélgetek, hogy csak én kérdezem őt, ő meg nem is kérdez engem. Primitívség.

Szerintem találni fogsz értelmes lányt is egyszer, de társkeresőkön is valószínűleg sok felszínes buta ember van.

Rosszul állsz a dologhoz, kérdező. Te felteszel kérdéseket, mert a csaj valamivel felkeltette az érdeklődésedet. Vagyis kíváncsi vagy rá. Azt viszont balgaság elvárni, hogy cserébe ő is kíváncsi legyen rád. Ahhoz előbb neked is fel kellene tudni kelteni az ő érdeklődését. Ha erre képtelen vagy, ne rajtuk verd el a port.

Amikor én (puszta brahiból) kipróbáltam a netes ismerkedést, mindig valami meghökkentővel indítottam. A kedvencem volt pl, hogy lehet-e felétek tyúkot lopni? Ez borítékolható volt, hogy nem hagyta nyugodni a fantáziájukat, hogy ki ez a vadparaszt? Aztán persze jött a kellemes meglepetés, amikor kiderült, milyen pasi is vagyok (voltam) valójában.