Mi jó ebben az elcseszett dologban, hogy az életünk túl nagy részét középkorúként, idősként, fizikailag nem túl vonzóként (a másik nem szemében) kell leélnünk?

"Bár sok férfi ezt nem éri el, nők igen."

Az átlagéletkor különbség nagy része amiatt van, mert évezredekig úgy éltünk, hogy a férfiak voltak több káros hatásnak kitéve. Az ősember a mamutnak meg a kardfogú tigrisnek (és az ebből adódó stressznek és sérüléseknek) a középkori ember háborús időkben a háborúnak, békeidőkben a napsugaraknak, amikor a földeken dolgozott, ráadásul a patriarchátusnak is volt olyan hatása, hogy az elnyomott nőtől elvárták, hogy tisztálkodjanak, hogy ne legyen büdös a punci meg ilyesmi, a férfiak meg a teremtés koronáiként nem mindig vettek hideg zuhanyt (mert másmilyen nem volt, sokszor még vezetékes víz sem).

A 20. században meg különböző káros anyagok a gyárakban meg a többi... Plusz a férfiak jobban ittak is alkoholt meg cigiztek is. Nézd meg az oroszoknál, az egyetlen olyan ország, ahol nincs férfitöbblet a fiatal korosztályban sem, pont emiatt.

De a 21. században minden megváltozott, a férfiak is egészséges munkakörökben dolgoznak, nincsenek háborúk sem, ugyanakkor mostanában sok nő hódol a káros szenvedélyeknek.

Majd nézd meg az eredményét 30-40 év múlva... Maximum a depressziós incelek fognak hamarabb meghalni, mert a stressz és a depresszió pusztítóbb, mint a dohányzás, alkohol és drogok együttvéve.

De ez női oldalon ugyanúgy érvényes lesz a hercegváró macskás nőkre is, akik mentális tagadásba menekülnek, hogy ők mennyire boldogok a macskáikkal és a vibrátorukkal, csak éppen a valóság nem ez. Az emberi elme rengeteg csodára képes. Egyeseknél arra, hogy szörnyet képzelnek az ágy alá, miközben nincs is ott, másoknál meg arra, hogy csak a parketta recseg meg biztos csak a huzat csapdossa az ajtót, miközben épp kirabolják a lakást.

"30 felett a legtöbb nő már láthatatlanná válik a legtöbb férfi számára"

Ez is tévedés. Régebben volt így. Manapság még az 50-esek is számításba jöhetnek sok 20-30 év körülinél. Ja, hogy nem komoly kapcsolatra? Hűha! De nem is csak egy szexre, ahogy sok nő próbálja bemagyarázni.

"majd minden 20-50 közötti hapsi a hamvas 20 on évesekre pályázik és ha van erőforrásuk bőven, akkor még szemezgethetnek is, akkor is ha 60 éves nagypapakorú (az más krdés h a pénze miatt van vele a lánya korú nő)"

Tökéletes példa a női mentális torzításra. Már csak statisztikailag is lehetetlenség, hogy ennyi nagypapa vagy apukakorú sugar daddy legyen, hiszen alapból maximum a KSH legfelső decilise felel meg.

"Nagyon elcseszte a természet ezt az egészet."

Nem a természet cseszte el, hanem az ember saját magának, mert főemlősként elkezdte átírni a saját evolúcióját.

Szép dolog az orvostudomány... egy határig.

"Szörnyű volt megélni, hogy ahhoz hogy rendben legyél anyagilag, el kellett búcsúznod a legszebb 24-30 közötti éveidtől. Persze akinek alátolják ezeket, az ki tudja használni a legszebb éveit."

Na hát igen, megfogtad a lényeget... A kezdet a legnehezebb mindenhol. a Rockefeller vagy a Rotschild családnál is az volt a legnehezebb, mikor a klán legelején valaki kiemelkedett a pórnép közül és elindította a dominót. És nem tudta, hogy mi lesz belőle, maximum reménykedhetett benne, hogy az utódai és azok utódai se fogják elcseszni a dolgot.

Ez az alátolósdi is egy kétélű fegyver, mert a gyereked egy külön, önálló személyiség. Nem kötelezheted rá, hogy akarjon gyereket, arra sem, hogy hogyan élje az életét 18 éves kora után, szóval ebből a szempontból egy hatalmas lutri és még hihetetlenül költséges is.

De hát ugyanúgy, ahogy a politkához, ehhez is mindenki ért és ő majd megmutatja, hogy ő másmilyen lesz. Mintaszülő, majd ő kidolgozza a tuti módszert, amivel eléri, hogy a gyereke is tovább vigye a családi szakmát, gyarapítsa a családi vagyont és örökítse a családi vérvonalat. Hány évezrede is próbálkozik már minden generációban minden ember ugyanezzel?

És a gazdaság úgy van felépítve, hogy felhalmozni nagyon nehéz, elcseszni nagyon könnyű.

"mert így van, mindenhol ezt látom. Csak a gyk torz világában trendi egy 30 feletti nő"

Hol van az a mindenhol?

#22: Látom, elolvastad a kérdés szövegét és a válaszokat is...

Nem, azt taglalta a kérdező, hogy ha 30 éves korodig nem találod meg a párod, akkor már exponenciálisan csökken annak lehetősége, hogy normális párod lesz. Ugyanis ebben a korban már csak nagyon durva megalkuvásokkal lehet ilyen együttélős élettársi kapcsolatokat kialakítani, az igazán szoros kapcsolatok fiatalon alakulnak ki.

#24: Igen, mert te még egy olyan generációban születtél, ahol a közös múlt (Kádár-rendszer, internet, okostelefonok előtti korszak, kevés film, kevés zenekar, kevésféle világnézet, stb.) miatt az emberek még idősebb korukra is hasonlóbbak voltak, most meg sokan már 18-20 évesen különleges hópihék.

#25: Az említett életkorban 3-féle ember van a párkapcsolati piacon.

1. Sose volt még kapcsolata. Ebben az életkorban ennek azért nyomós oka szokott lenni. Nőknél legtöbbször a hercegre várás, az elvárásokból nem engedés, önmaga elhanyagolása, illetve komolyabb személyiségproblémák, pl. súlyosabb bipoláris zavar szorongással és szociális fóbiával szokott a háttérben állni. Ha fiatalon nem kelt el, akkor 30 felett sem lett mentálisan normálisabb, testileg viszont már lefelé lejt a pálya.

2. Egy hosszú vagy kevés komoly kapcsolata volt és semmi vagy nagyon minimális alkalmi, de az is jelentéktelen és ő maga komolyat akart mindig. Az ilyen még nincs elveszve, viszont egy kapcsolat mindig 2 emberen múlik, tehát annak valószínűsége, hogy következőre pont olyat talál, amilyen az exe jobbított változata és ez a jelölt is pont megtalálja ebben az illetőben azokat a tulajdonságokat, amik okán komoly kapcsolatot indít vele azért lényegesen kisebb, mint annak, hogy tiszta lappal a kezdetek kezdetén két ember összecsiszolódjon, múltbeli frusztrációk és elvárások nélkül.

3. Sok alkalmi és sok rövidebb kapcsolat. Ezt remélem nem kell magyaráznom. Az ilyen emberek a legöntörvényűbbek, legtöbbször nem alkalmasak tartós együttélésre. Két dudás egy csárdában nem fér meg, az ilyen ember maximum egy olyan kapcsolatot találhat, ahol a másik fél alárendelődik neki. Ebből szoktak lenni a félig nyitott kapcsolatok meg a titokban félrelépegetések, illetve a "sosem tetszett igazán, de kellemes társaság és anyagilag is jó parti" kapcsolati típusok.

És gyengébbek kedvéért újra leírom: a fentiek általánosságok. Kivételek lehetnek, de attól kivételek, hogy baromi ritkák.

Egy példával:

Általánosság: ha sétálsz az utcán, a legtöbbször nem fogsz találni elejtett 20000 forintos (de leginkább semmilyen) bankjegyet.

Kivétel: ismersz olyat, aki már több alkalommal talált.

#26, (#23 vagyok).

Ennek sincs semmi köze a generációhoz.

Nem generációba születtem, hanem egy családba, a gyereim is.

Aki a 44 é éden létrejött kapcsolatomból született, ma 16 éves, de nyilván közelebb áll a 60 éve halott nagyapámhoz, mint egy kortárs 16 éves BAZ megyei kismamához. Pakisztánit már nem is említem.

És a párkapcsolat sem a szerint alakul, hogy egymás születési dátumait stíröljkük.

A tipológiád még igencsak felszínes, annál a 3 típusnál én sokkal többet láttam már.

#27: Pontosan. Szingli macskás NŐK. Ugyanis a 99%-uk vagy szexelget azért néha-néha, amikor igénye van rá, vagy NINCS IGÉNYE RÁ.

Az a maradék 1% a mentálisan beteg, szorongó "szexelnék is, de csakis a herceggel és még azt is csak komoly kapcsolatban, de fogadjon is el kövéren, bajszosan, izzadságszagúan, ápolatlanul".

Na jó, talán nem 1%, de 5%-nál nem több az tutibiztos.

A férfiak közül pedig csak a felső 10%-nak van LEHETŐSÉGE legalább ilyen heti-kétheti intervallumokban összehozni szexet valakivel, ha ráfekszenek a témára.

Nos ebbe a 10%-ba ugyanúgy van monogám jó pasi, akire tapadnak a nők, de ő korán megnősült, nagy családot akar és szereti a feleségét, meg ugyanúgy vannak az alsóbb rétegekben is, akik szexelnének, csak ritkán jön össze.

Szóval a férfiak alsó 80%-ánál a komoly kapcsolat egyfajta kényszer. Illetve sok ember éli le úgy az életét, hogy meg sem kérdőjelezi soha a saját életútját, hanem az előtte kikövezett, társadalmilag elfogadott utat járja be. Sőt! Minél sikeresebb benne, annál kevésbé fogja megkérdőjelezni, ugyanis az élete első felét csak pipálgatással tölti. Érettségi pipa, diploma pipa, barátnő pipa, házasság pipa, közös lakás pipa, gyerek(ek) pipa, utazgatás bakancslistás helyekre pipa, szülőknek aranylakodalom pipa és csak mikor kezdenek beszopódni a dolgok, akkor kezd el a nagy egzisztenciális meg identitásválságban elgondolkodni rajta (akár pszichológus hatására), hogy valóban ezt akarta-e az élettől, meg miért van benne az a fojtogató érzés, hogy nem boldog.

Ez az, amit a frusztrált nők egyszerűen úgy fordítanak, hogy "igénytelen tróger disznónak kell az ingyen punci", pedig valójában ez akár egy kölcsönösen előnyös dolog is lehetne és paradox módon pont a feminista mozgalmak törekvései mutatnának abba az irányba, hogy

- a nő is egyenjogú

- a nőnek is lehet saját stabil egzisztenciája

- a nő is független, nem kiszolgáltatott.

ami pont lehetővé tenné azt, hogy kötöttségek nélkül két ellenkező nemű ember összejárjon szexelni és ne kelljen egymásra utaltsági okok miatt szorosabbra fűzni a kapcsolatot egyik oldalról sem.