Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Mennyi közös hobbitok van a párotokkal, mennyire fontos ez a kapcsolatotokban?
Tapasztalatom szerint ez egy fontos dolog. Sajnos 24 éves nőként sosem volt párkapcsolatom, bár szubkultúra tag vagyok, animéket nézek. Nehezen tudom elképzelni, hogy olyan párom legyen, akit egyáltalán nem érdekel ez a dolog, de van aki el is ítéli. Nekem a legfőbb hobbim is ehhez kapcsolódik, hiszen anime stílusban rajzolok. Nem olcsóak az eszközök, amiket használok, eddig kb. 400.000 ft-ot költöttem Copic filcekre meg egy digitális táblára, de bizonyára sokan haszontalannak ítélnék meg ezt a dolgot. Pénzt egyelőre nem keresek vele, nem nagyon van időm erre most. Természetesen nyitott vagyok másra is, nem tartom magam otakunak, nem vagyok rocker, de apával is mindenféle blues, jazz stb. koncertekre szívesen elmegyek, túrázni, utazgatni is szeretek, bár ezek jó része háttérbe szorult, mert az egyetemisták elég csórók tudnak lenni, bár a többség hajlandó zsíros kenyéren élni, hogy több élménye legyen, hát az nem én vagyok. XD
Legjobb barátnőm is animés, de nyilván az értékrendünk, a világnézetünk az, ami összeköt bennünket.
Sajnos elég sokszor felvetődött köztünk, hogy a barátkozás is nehezen megy nekünk, lehet így párunk sem lesz sosem. Nem Pesten élünk.
Konkrétan azt látom, hogy vagy keresek valami társas hobbit magamnak a közeljövőben, vagy netes társkeresőkre megyek fel, mert az egyetemen nem tudok ismerkedni egyszerűen.
Nyilván szóba állok férfiakkal, de egyrészt a korombeliek java része már elköteleződött, másrészt saccra minimum 10 emberrel szóba kéne állni ahhoz, hogy legalább egy érdeklődését felkeltsem és viszont. Teljesen megértem, ha a férfiak sértőnek tartják, ha nem ütik meg egy nő ingerküszöbét, de nincs miért áltatni őket. Netes próbálkozásból általános tapasztalat, hogy a férfiak gyorsan túl akarnak esni a szexen (és/vagy mást nem akarnak), vagy ugyanazon indokból mennének fel, mint én. Ó és csak pestiek próbálkoztak. :D Mintha el lennék vágva a világtól.
Mondjuk egyetemi szférában szignifikánsan több nő van, ez biztos. Amíg 1 férfira jut 4 nő (és van, aki incel), úgy valóban nehéz. Egy barátnőm műszaki egyetemen nem talált magának párt, mert ő sokkal jobb tanuló volt mindenkinél, aki udvarolt neki. Végül a munkahelyén lelte meg az igazit.
Nem elég, ha valaki külsőre bejön, muszáj valamiféle közös érdeklődés illetve azonos értékrend. És amire a nők általában vágynak, hogy a partnerük intelligensebb legyen náluk. Ez egyszer már megvolt valakivel, de a jövőképe 0 volt. A legfontosabb dolgot nem sikerült felmutatnia, pedig 3 évig próbálkozott nálam. A saját jövőképem se érdekelte igazából.
De ennyi év után biztos velem van a baj, hogy nem sikerült egyről a kettőre jutnom, csak már nincs időm ülni ezen az a baj. :(
válasza:Nálunk csak a főbb dolgok egyeznek. Mindketten sportolunk, de másképp, ezért általában egy időben edzünk. Mindketten otthon vagyunk a tudomány egy-egy szegletében, de mindkettőnknek más az az irány, ami iránt érdeklődünk és amiben nagyobb a tudásunk.
Nekünk még ez sosem okozott gondot, szellemileg egy szinten vagyunk, az értékrendünk hasonló... Volt olyan párom, akivel több volt a közös hobbim, ellenben folyamatosan csesztetett és nem hagyott nekem énidőt azokban is kiteljesedni, amik viszont egyéni dolgok vagy magányos hobbik. A végére már fel tudtam volna rúgni...
válasza:Bocs, de nekem a leírásod alapján az jön le, hogy nem az a baj, hogy nem fogadják el a hobbidat, hanem te nem fogadsz el olyan pasit, akinek nem ugyanez a hobbija. Nem ismerem ezt az anime világot, de ahány animés embert láttam vagy olvastam, mind ilyen volt, hogy éli bezárkózva a kis anime világát, és nem hajlandó nyitni, nem hajlandó engedni. Van egyetlenegy barátnőd, akivel panaszkodtok, hogy jaj de nehéz animeb.ziként barátkozni... Hát akkor gondolkodjatok el, hogy mit csináltok rosszul. Ez az anime egy külön világ, nagyon furcsa lelkivilága van az ilyen embereknek, infantilizálja őket. Bocs, de szerintem gyerekes, és a legtöbb ember szerint is az. Ezt meg nem várhatod el, hogy mindenki szeresse.
Az én hobbim a lovaglás, meg úgy általában a lovazás, az is simán ki tud kapcsolni és fel tud tölteni, ha kitrágyázhatom egy ló boxát vagy helyét. :D na a férjem kb. akkor látott lovat először közelről, mikor egyszer elkísért lovazni. Azóta se jött, mert nem érdekli. Ő videójátékozni szeret néha. Mondjuk szerintem ez is gyerekes, jobban imponálna, ha lovon látnám és nem konzollal a kezében, ez tény. De hát ha neki jól esik, csinálja. Szóval teljesen más a hobbink, az érdeklődési körünk, de hát nem is ez egy jó párkapcsolat alapja.
Szerintem az infantilis világnézet és hozzáállás egyes dolgokhoz nem feltétlen baj, rengetegen túl komolyan veszik az életet. Persze felnőtteknél ez valahol alapvető elvárás, de mitől lennék én kevésbé érett egy olyan személyhez képest, aki állandóan bulizik, minden pénzét erre veri el, az nem gyerekes? Én egy évig próbáltam átélni ezt az életérzést, sajnos nem nekem való, ők meg unalmasnak tartottak egy idő után.
A lovaglásban nem támogattak volna otthon, semmi olyasmiben, ami sokba került így sportolni se sportolhattam. Gyerekként a rajz, mint hobbi egy olyan dolog volt, ami egyrészt nem került sokba, másrészt maximálisan meg voltam vele elégedve.
Nem keresem aktívan a komfortzónám elhagyását az a baj. Itt az egyetemen 4 lehetőségem lett volna: szakkoli, egyetemi újság, egyetemi színjátszó, hallgatói önkormányzat (sport is, de az csak haladóknak volt jó igazán). A szakkoliról 3 évig nem mondta nekem senki, hogy mennyire megérné odamenni, később elkezdtem dolgozni egyetem mellett így semmire se lett volna időm igazából. Ismerek olyat, aki minden követ megmozgatott hogy minden ilyen helyre bejusson és kapjon fizetést, ösztöndíjat, Erzsébet táborban munkát, mert egy forintot se kapott otthon. A gimis barátnőim és én is kaptunk elég támogatást otthonról ahhoz, hogy ne kelljen a végletekig hajtani magunkat.
Most PhD hallgató vagyok. Lemondásokkal járt ide bejutni, de legalább a karrierem építem.
És nem az a kritériumom, hogy a másik fél is animézzen. De ha nem fogadja el és beszólogat emiatt, kijelenti, hogy ez gyerekes akkor nem szeretnék vele maradni hosszú távon. Nem tud működni egy kapcsolat úgy, hogy a legfőbb hobbinkat elítéli a másik. Nyilván más dolgokat is szeretek, ezt csak azért emeltem ki, mert nekem az a No. 1. és nem tudnék mit kezdeni azzal, ha mindenemet szeretne és elfogadná csak ezt nem.
Én sem értem a gamereket, de az az ő kattanásuk, ebben megyezünk, mert nekem is van. :) Az érzés ugyanaz. :D Az zavarna jobban ha nekem kéne nógatni a másikat, hogy legyen valamilyen programunk. Én sem szeretek folyton jönni-menni, de vannak emberek akik bőven a normál aktivitási szint alatt mozognak. Pl: én túráznék, de senki sincs az életemben most, aki vevő lenne erre.
válasza:#12-es teljes mértékben leírta, azt amit én is gondolok.
Szerintem is az a baj, hogy te nem fogadsz el olyan pasit (barátot), akit nem érdekel az anime, ami nem baj, csak akkor ne azon síránkozz, hogy te nem kellesz senkinek.
Légy nyitottabb, rugalmasabb! Nem kell hanyagolni a hobbid egy társ miatt, de azért az is meredek, hogy a társad hanyagolnád a rajzfilmjeid miatt.
Hogy a kérdésre is válaszoljak: nekünk egy közös hobbink van: a túrázás. Ezen felül ő hangszeren játszik, érdekli a tudomány és a technológia, engem a barkácsolás, festőművészet és a társadalmi tudományok. Teljesen jól kiegészítjük egymást.
Mégis honnan jutottatok arra a következtetésre,hogy hanyagolnám?
Csak ne ítéljen el miatta, mert nem szeretném ha negatív megjegyzéseket tenne, mint oly sokan: "nagyon szépen rajzolsz, de más stílusban jobb lenne."
Plusz aki rühelli ezt a dolgot, az nem tudna egy helyiségben sem megmaradni velem, amíg megnéznék pár részt. És bőven van más is, ami érdekel. Személy szerint nekem a hobbiknál többet ér, ha bármiről el tudunk beszélgetni, mert ha ez nincs meg, akkor más sem lesz meg. :)
válasza: válasza: válasza:Nincs közös hobbink,és egyikünket sem zavarja.Hozzátenném egyik hobbink sem olyan,hogy napokig,hetekig távol kellene lennünk egymástól.
Nem hisszünk abban,hogy egy jó kapcsolat arról szólna,hogy sülve-föve muszáj mindent együtt csinálnunk.
Megvan az egészséges arány a közösen eltöltött idönk és hobbijaink között.Plussz egyikünk sem töri kezét -lábát,ha esetleg egy,két sajátelfoglaltságra szánt alkalom kimaradna valami oknál fogva.
válasza:Végigolvastalak.Én azt látom,hogy te túl "komplikált" vagy.Azt hiszem,hogy rövid idön belül elbúcsúznánk egymástól.Ez a típus engem kicsinálna,azt meg nem várnám meg.
"..rengetegen túl komolyan veszik az életet..."
Az lehet,de sokkal egyszerübben komlyabbak.
Nem is tudom,hogy hoztad ezt a kettöt össze.
Neked nehéz dolgod lesz az életben.Lehet komolytalanul fogsz élni,de az biztos,hogy nem könnyedén!!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!