Újabban a fiúkáknál a besz.ari vagyok = zárkózott vagyok = introvertált vagyok?

Jó.

Nem. Nálatok nőknél introvertált vagyok = zárkózott vagyok = beszari vagyok.

Mondd, drágaság, mi bánt?

Nos, én nő vagyok introvertált, ami nem azt jelenti, hogy zárkózott vagyok, hanem megválogatom hogy kit engedek az életembe, kevés barátom van, de ők igaziak. Felszínes kapcsolatokra és bájcsevejre nem vágyyom. A férfiakkal kapcsolatban ez az introvertáltság nemhogy hátrány hanem előny. Persze a komolytalan kalandoroknál az, de nyilván nekik az a mindig menjünk valahova, mert kettesben nem jó lenni, egyedül nem tudok meglenni típus jön be. Igénylem a rendszeres egyedül létet, ez naponta kb egy másfél óra. A felszínes dolgok egyenesen fárasztanak. Nemhogy beszari nem vagyok, hanem ellenkezőleg: kezdeményező és bátor, az érzéseimet vállaló és kimondó ember vagyok. Egymagam is eel tudok lenni, nem igénylem hogy a másik folyton körülöttem legyen, sőt ezt el sem viselem. Szeretem a szabad teret, azaz amikor mindkét fél kizárólag magával, a kedvteléseivel foglalkozik. Pl horgászat, vagy nekem olvasás, művészet. Szóval az introverzió az nem beszariság és zárkózottság.