A sok férfi miért fogja rá minden őt elutasító nőre, hogy pénzesebb pasikra utazik? Más oka nem is lehet az elutasításnak?

Kényelmesebb másra fogni a kudarcot, mert a legtöbb ember nem akar belegondolni abba, hogy ő is lehet hibás, ha nincsenek sikerélményei... minden picsogó férfi tökéletes személyiségű, épp elég kedves, okos, tájékozott, kapcsolatra remek alapanyag... legalábbis azt állítják. Ilyenkor könnyebb találni egy olyan jellemzőt, amiről úgy gondolják, hogy önhibájukon kívül nem azok, vagy felszínes elvárás, és akkor lehet mondani, hogy "csak annyi a hibám, hogy...".

Ha alacsony, akkor szerinte a nők csak a magasakra mennek. Ha csóró, akkor a nők a gazdagokra mennek. Ha nem izmos, akkor a nők az izmosakra mennek. Ha fiatal, akkor a nők csak az idősekre mennek. Ha szerinte ő kedves, akkor a nők csak a bunkókra mennek. Olyat is olvastam itt, aki kitalálta, hogy mivel látott egy nőt egy lelakott pasival, hogy ő biztos azért sikertelen a nőknél, mert nem elég igénytelen! :D

Még véletlenül sem gondol abba bele, hogy:

- hogy ismerkedik a nőkkel?

- a saját kategóriájában keresgél-e?

- van-e vmi fejlesztenivaló a kommunikációjában, személyiségében?

Pl. nem egy, a nevét vállaló gyk-snál vettem azt észre, hogy elég bicskanyitogató stílusban nyilatkoznak többféle témáról, a párkapcsolati témában meg sírnak, hogy "de hát én olyan kis kedves meg rendes vagyok, csak annyi a hibám, hogy nem vagyok nagyhangú, és a nőknek ez meg az kell"... aztán ugyanez az ember konkrétan leír egy olyat, hogy mivel ő szomcsi azért, mert maszkot kell hordania, és az nem olyan buli, mint 1 évvel ezelőtt, szerinte inkább haljon meg az, aki beszedi a koronavírust, mert úgyis az a természetes szelekció. És hogy az ilyenek bele sem gondolnak, hogy valószínűleg így kommunikálnak ismerkedéskor is... vagy hogy amilyen a lelkük, az simán kiül a kisugárzásukra is (és itt nem feltétlenül csak a rosszindulatúságra gondolok, de pl. a depresszió is ilyen - én is depressziós voltam, kiült az arcomra, és nem csodálkoztam azon, hogy senki nem akart velem ismerkedni, és elment pszichológushoz, "kezeltem" magamot, nem rinyáltam azért, mert milyen felszínes az, aki így nem cuppan rám).

"a saját kategóriájában keresgél-e?"

Ezt nagyon sokatoktól olvasom, hogy saját kategóriában kell keresni, de honnan tudhatja valaki, hogy milyen nők tartoznak a kategóriájába? Mi van olyankor, ha valaki nem találja ezt a kategóriát nőben?

Ahhoz leginkább önkritika kell, meg némi józan paraszti ész. Felmérni, hogy a médiaideálhoz képest ő hol áll, és a másik hol áll, akire hajt. Nyilván ez nem úgy megy, hogy csak annál van esélye, de aki a saját szintjén áll, annál nagyobb. És ez csak a külső. De érdemes abba is belegondolni, hogy belsőre passzolnak-e. Azt nem szoktam érteni sokszor például, amikor puhos otthonülő emberek izmos, mozgékony, extrovertált emberekben gondolkodnak csak párkapcsolati téren - akkor mégis mit csinálnának közösen? Mert egy párkapcsolat nemcsak simizésekből meg dugásból áll, hanem együttélésből is...

Aki meg nem akarja a saját kategóriáját, az meg vagy mázlista lesz, vagy egyedül hal meg.