Más is van úgy, hogy hosszú egyedüllét után fél, hogy nehezen fog tudni kapcsolódni egy másik emberhez?

Én általában attól félek, hogy elő fog belőlem törni minden olyan érzelem amit eddig mélyen magamba temettem, ha szeretetett kapok és nagyon nagyon félek, hogyha igazán őszinte vagyok akkor igazából rossz ember vagyok és olyan aki nem érdemel szeretetett meg nem is alkalmas rá.

De egyébként teljesen normális amit érzel.

Csatlakozom. Hat éve nincs párom, és én is félek ettől. Annyira vágyom arra, hogy szeressek, de ez még inkább zárkózottá tesz, mert nem akarom, hogy bárki is ezt lássa/érezze rajtam. Félek, hogy ha lesz olyan férfi, akivel kölcsönösen meg tudunk nyílni egymásnak, akkor elijesztem azzal, hogy rá akarom árasztani mindazt, amit sok évig elfojtottam magamban mind érzelmileg mind fizikálisan.

Nem vagy egyedül ezzel Kérdező. Kívánom magunknak és az előttem Válaszolónak, hogy ne féljünk!

Én is, ezer éve egyedül, és kis ideje azt veszem észre, hogy már a szextől is"félek"... :(

F.