Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Van olyan köztetek, aki végleg feladta a párkapcsolat lehetőségét, elfogadta az egyedülálló életstílust és semmilyen formában nem is keresi? Ha igen, miért?
Jelen :D
Mit miért? Mert jobb egyedül, mint egy olyan emberrel, aki még azt is megszabja, mikor vehetek levegőt meg mikor egyek és mit meg minden hülyeség, ami egy kapcsolattal jár, idegesít engem. Nem bírom ha kontrollálnak, lefognak, megmondják nekem, hogy mit tehetek és mit nem. Szeretek szabad lenni, magam csinálni mindent.
Utálom az embereket és kiállhatatlan személyiséggel bírok egyébként is, szóval nem volnék főnyeremény senkinek. Annak meg nincs értelme, ha kölcsönösen tönkretesszük egymás életét akárkivel is. Inkább lemondtam róla, hogy valaha szeretni fog valaki a döglött macskámon kívül.
Hálás vagyok az értelmes és őszinte válaszaitokért, hasonlóan érzek én is veletek. Elég régóta nincs párkapcsolatom, szerintem több, mint 10 éve és az azelőttiek sem tartottak néhány hónapnál tovább. Azóta ha közeledtem is valaki felé, valahogy mindig úgy jöttek össze a dolgok, hogy balul süljenek el és ezek miatt boldogtalannak és baromi önbizalom-hiányosnak éreztem magam. Pár éve jutottam el arra a pontra, hogy nem fogok keresgélni, nem fogok közeledni és azóta nem vagyok elkeseredve, úgy érzem, sikerült elfogadnom a tényt, hogy egyedül maradok, de igyekszem nem magányosan élni és nem boldogtalanul.
Persze nem szeretnék senkit erre az életstílusra biztatni, ahogy előnye, úgy hátránya is van, személy szerint így elvagyok jelenleg, mint a befőtt, de azért van bennem félelem a jövőt illetően, hazudnék, ha azt mondanám, hogy nincs...
Persze, nem invesztalom az energiaimat olyan eletteruletekbe, ahol nincs megterules.
36F incel
Az egyik ok, ami elég is, hogy bár nem vagyok aszexuális, de az unalmas, egyhangú szexet szeretem. Ilyen férfit nehezebb találni, kint aszexet.
A másik már nem is számít, nem vagyok kompromisszumképes.
Utolsó
Kifejtenéd ez mit jelent?
Abszolút feladtam. 5 évig voltam egyedülálló, de a jó hír, hogy most 1.2 éve van párom.
5 év hogy telt? 3 évig nem is akartam magam mellé senkit. Ugy éreztem alkalmatlan vagyok erre, nen vagyok kompromiasszumképes, nincs kedvem a kapcsolatokkal járó stresszhez, alkalmazkodáshoz, jobb a magam úrának lenni.
A másik 2 év alkalmi kapcsolatokból állt, állandó szexparnereim voltak hónapokig. A mostani párommak is így indult a dolog, de szerelem lett belőle. Az elején tiltakoztam aztán nem volt mit tenni.
Sokat küzdött velem, mert az 5 év alatt megszoktam hogy magányosfarkas vagyok. Most is vannak gondok abbol hogy nehezen alkalmazkodom, de már nen is érdekli a puffogok sokszor. az elején az is gond volt, hogy én az 5 év alatt volt hogy napokig egyedül voltam (otthonról dolgozom, mint forsító, kollégák se vesznek körül) és sokszor el kellett vonulnom egyedül lenni. Ez neki fura volt. Most már nem is tudom mikor volt ilyen utoljára.
Persze ez nem a kérdésre válasz, de van remény, arra készüljetek fel, hogy ha sokáig vagytok szinglik, nehéz lesz az elején egy kapcsolat :).
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!