Mi ez a vicc hogy egy férfinak saját lakás meg autó kell már 25 éves korára?

Hát, amit egyetemen a legtöbb informatika képzésen tanítanak, az még nem olyan komoly matek. Nem gimi, de megérthető, és mondjuk egy programozónak illik olyan aggyal rendelkezni, amivel azt megérti szerintem.

No, de nem ez a téma itt :D

Elhiszem, hogy vannak olyan faluk, ahol 5 millióért vesz valaki házat. Nálunk egy garzon kb 18 milla. A hitelhez is kell önerő.

Viszont egy jogsit és egy autót nem nehéz őszekaparni. Mondom ezt úgy, hogy én 20 évesen vettem, párom 35 és jogsia sincs, mert késztetést se érez arra, hogy vezessen.

Külön éles nálam elválás, én is külön élek. Nem kell saját.

Két munkát is lehet vállalni akár, ahogy én is vállaltam.

Csak egy érettségim van, diakmelóztam is.

Én pl dolgoztam gyárba (a fizetés se volt rossz, de ugye azért meg kell csinálni a darabszámot), mellette kisboltba vagy kocsmába vagy pékségbe.

Most csak egy teherautó sofőr vagyok kint (de ehhez is tenni kellett és németet is beszélem közép szinten.

Albiban lakom 20 éves korom óta.

Gyerekkel se mentem haza lakni, pedig a gyerek se olcsó.

Utazni is volt minden évben pénz.

Szóval aki talpra esett és látja a lehetőségeket, annak a külön élés és a kocsi nem egy nagy dolog.

A külön éles is inkább az önállóság miatt szempont nekem.

De ezeket nem minden nő várja el.

N

25

Én nem tudom, hogy te a cseh kettőt nézed-e, vagy hány éves vagy, de nyisd már ki a szemed. A huszonéves csajok olyan szinten mennek az egzisztenciára, mint légy a szarra. Nem mondom, hogy nincs kivétel, de nagyon kevés.

És nem, nem vagyok se ronda, se unalmas, se csóró, jó melóm van, amivel elég jól is keresek, hitelmentes kertes házam van bp agglomerációban, van egy tök rendben lévő párom, és nem vagyok már huszonéves se, majdnem 40 vagyok.

Nincs tehát okom frusztráltnak lenni.

Viszont a melóhelyem tele van huszonéves fiatalokkal, férfiak, nők, szoktunk együtt bulizgatni, beszélgetni, úgyhogy tudom, hogy mi megy itt pesten ebben a korosztályban.

Persze kérdezhetnéd, hogy miért zavar akkor ez engem; azért, mert az én gyerekem is egy ilyen, vagy még sokkal ilyenebb világban fog élni, mire huszonéves lesz.

És ennek nem örülök.

Az ilyen kérdéseknél miért van az, hogy páran mindig attól hiszik magukat nagy embernek, hogy képesek voltak elköltözni otthonról?

Ha erre vagytok büszkék az csak annyit jelez, hogy sz*rt se értetek el, és arra vagytok büszkék, ami másnak természetese egy idő után.

Ha választani kell ezerszer inkább valaki aki otthon marad, és megindokolja miért mint valaki aki elköltözött és azt sem tudja miért, csak mert ettől érzi felnőttnek magát.

Tehát ha egy csomó pasi azért lakik inkább anyuval ahelyett hogy külön albérletet fizetne a baratnőjevel, akkor tulajdonképpen kinek is fontosabbak az anyagiak? ;) ugye, hogy a férfiaknak.

Én nem ragaszkodom saját lakáshoz. Önálló, ambiciózus férfihoz igen, aki ha nem is keres sokat, de belátható időn belül megkeres egy átlag bért, ahhoz igen. Nekem is megy, mástól is ugyanezt a szintet várom.

Azt se bánom, ha sose lesz saját lakásunk, ha annak az az ára, hogy 35 éves korig anyóssal vagy anyukával vagy külön kell éljek. A lényeg, hogy ketten legyünk, boldogságban békében, értelmes munkával, és néha j ó ha telik utazásra. A párommal, akivel átlag bért keresünk, és albérletbe lakunk ez összejött. Nekem ez a fontossági sorrend, akinek nem, az nem az én emberem. Ezzel a legtöbb nő így van. Ennyi. Szóval;

önálló pasi fontosabb, mint saját lakásos pasi. Anyuval élő nem kell.

37-es! "kinek is fontosabbak az anyagiak? ;) ugye, hogy a férfiaknak."

vs.

"A lényeg, hogy ketten legyünk, boldogságban békében, értelmes munkával, és néha j ó ha telik utazásra."

Tehát már egy anyagi kívánság listával nyitsz...

Amúgy hívják úgy, hogy létbiztonság, csak tudod ha minden hónapban a béretek egy jelentős hányadát kidobjátok az ablakon, akkor az sosem lesz.

most hány milliótok is van megspórolva? Mert gyanítom ha átlagbérből éltek, és még ebből költötök albérletre meg utazgatásra akkor gyakorlatilag nincs érdemi megtakarításotok, jól gondolom?

Mi lesz akkor ha a "önálló, ambiciózus férfi" kiesik a munkából? Vagy te? Nem, hogy utazgatás nem lesz, de az sem, ahol lakjatok. Persze addigra te nagy valószínűséggel keresel egy másik "önálló, amibiciózus" férfit, és akkor már az sem fog zavarni, ha az az Anyával lakik negyven évesen is, mert hát annak van pénze...

Egyébként mostani barátnőm pont ugyan ilyen kis naiva volt mint te gyakorlatilag évekig kellett tanítgatnom arról, hogy normális fontossági sorrend legyen már a fejében.

Konkrétan meg is mondtam neki, hogy ha van tíz milliód külön lakunk, ha nem akkor maradunk mindketten otthon.

Szerintem annak aki nem tud átlagbérből albérlet mellett havonta valamennyit félretenni, annak valami problémaja van. Mi most esküvőre gyűjtünk, jelenleg 3 millio van erre. Nem járunk bulizni, piálni.

Az utazást pedig a középosztály is megengedheti magának, nyilván nem hawaiira. Ismerősi körbe is látom. Nem nagy dolog.

Nekem egyszerűen nem fontos a saját lakás. Ez csak Magyarországon ilyen mánia, hogy mindenképp sajat lakás kell. Máshol természetes az albérlet. Jó lenne, ha lenne, de annyira nem, hogy életünk legszebb éveit a szüleink nyakán töltsük és ne kettesbe. Van félretett pénz, legrosszabb esetbe 2 hónap után lenne más melónk ha valami történik. Az nem doglozik aki nem akar manapság. Kinek mi, elfogadom ha neked más a véleményed. A barátnődét ezek szerint nem tudtad tiszteletbe tartani. Senki fejébe nem kell rendet rakni, se a tiedbe se az enyémbe. Olyan társ kell, aki egyetért veled, és azonos az értékrend. De olyan pasi nem kéne, aki "rendet akar tenni a fejembe". Ez a másik lenézése.

Nem csak Magyarországon mania a sajat lakas.

Plusz, mivel az itteni kiadó-bérlő mentalitas rohadtul másabb, inkabb a biztosabb verziot valasztanank.