28 évesen már nagyjából minden nőnek kapuzárási pánikja van, és ennek megfelelően keresnek társat is?

🤔 Öööö.... Nem.

28 évesen a többségnek már párja van, és sok esetben gyereke is.

Én azt veszem észre, hogy inkább a foglalt nők bolondulnak meg 30 körül. Annyira bizsereg a méhük, hogy lemennek idiótába csak azért, hogy a párjuk vagy valaki végre felcsinálja őket. Van csomó ilyen ismerősöm, szétfossák a Facebookot babás képekkel, amíg nincs saját, addig random babucis idézeteket osztogatnak, mikor van saját, akkor meg mindenféle pózban, takonybuborékot fújva, csöcsön lógva tolják fel a purdét és nagyjából minden értelmes beszédtémájukat elvesztik. Van egy undorító, irritáló réteg, aki még elhiszi, hogy lehet könyvből gyereket nevelni és osztja meg a kettyós cikkeit is arról, hogy hogyan kell ridegtartásban idomítani a gyereket. Mások a mellbimbójuk hámlásáról is posztot írnak, annyira szar az élet nekik gyesen...

Szóval én azt mondom, a szingli/gyerektelen nők edzős képeit meg karrierútját követni még mindig inspiráló, mint ezeket a leamortizált anyakancákat nézegetni.

Ez nem kortól függ.

elsősorban attól, hogy talál e hozzá megfelelő társat.

Sokan követnek el hibát azzal, hogy már xy éves vagyok, na jó lesz ez a pasi is.....csak legyen már gyerekem.

Addig sem kell dolgozni amíg otthon vagy az újszülöttek, csak babázgat és elvan.

Aha.

Szerintem egyszerűen csak az ilyen kétbites idiótákat akarják elkerülni, de minden korosztályban. Ki akar olyat, aki apának és férjnek is pocsék?!

Én jelenleg 24 éves vagyok. 30 előtt "kell" megtalálnom azt a férfit akivel családot tudok alapítani, mert gyermeket szeretnék.

Tény, hogy 30+ egyre nehezebben jön össze a baba és egyre nagyobb a kockázata a terhességnek a babára és az anyára nézve is. A nő teste is nehezebben "jön helyre" minél később szül jellemzően annál nehezebben nyeri vissza az alakját.

Szóval önmagam és a gyermekem miatt is fontos lenne legkésőbb 31-32 évesen szülni (nagyjából addigra reális ez a jelen állás szerint) de az előtt 4-5 évvel szeretném megtalálni a párom, hogy legyen pár évünk együtt kettesben, legyen bőven időm kiismerni és legyen időnk felkészülni a gyerekre anyagilag és érzelmileg.

Tehát 28 éves korom körül már időleges lesz pánikolnom.

De az egész pont fordítva van az én életemben mint a te elméletedben. Nem a "szuper kant" akarom a gyerekkel megfogni, hanem a gyereknek keresek egy szuper apát aki emellett számomra szuper társ is lesz.

Nem hinném, volt barátnőm kb olyan volt mint az 5-ös válaszoló (ő most 34 éves)

Évekig éltünk utazgattunk szórakoztunk, nem akartuk lekötni magunkat.