Miért bosszantja a nők nagy részét ennyire az egyre élethűbb szexrobotok megjelenése és terjedése, míg a férfiakat miért nem zavarja?

De a kémiának és a fegyvereknek sőt az internet használatának is komoly szabályai vannak. Persze egyesek ezt ügyesen kijátszák. Ettől függetlenül, vannak szabályok.

A szex játékokra nincsenek. Sőt épp a devianciák kiélése a cél bizonyos típusoknál. Azoknak a devianciáknak, amiknek a kiélését az interneten pl. korlátozzák, vagy akár büntetik.

Értem én, hogy az atom energia lehet hajtóerő és pusztító bomba is, mégse vehetsz magadnak otthonra két izotóp csövet, hogy a házi barkács atomerőműved fűtse a házat.

Viszont a négy fal között a megerőszakolós babával, ami úgy néz ki, mint a szomszéd lány, azt csinálsz amit akarsz. Amig aztán egy szép éjszakán át nem tévedsz a szomszéd lányhoz.

Az általános babákkal semmi bajom. De tény, hogy ebben az iparágban a kereslet határozza meg a kínálatot és nem fordítva.

"kereslet határozza meg a kínálatot"

Pontosan ugyanez igaz a prostitúcióra is.

79.

És itt a példa azokra akik rossz célokra használják a dolgot. De ők minden mást is alapvetően gonosz dologra fognak felhasználni. Ők azok akik a fegyverrel nem megvédik társaikat, hanem lelövik. Akik a kémiát robbanószer előállítására használnák, a netet pedig a dark web "gazdagítására".

Én alapvetően egy társalkodó robotban gondolkodom, a szexuális része csak maximum amolyan kiegészítő dolog - szerintem elegánsabb, mint prostizni vagy egyéjszakáson hazudozással behülyíteni egy szerencsétlen naiv lányt. A rendes kapcsolat nem mindenkinek elérhető. Elég ha van egy olyan tulajdonságod ami ezt kizárttá teszi és onnantól vége. Szegénység, ocsmány külső, mások számára elviselhetetlen jellem, túl sok munka, szociális fóbia - egy sereg ilyen dolog van. Egy részükön lehet javítani (bizonyos fokig, mert teljesen nem), a többin nem.

És valóban nem megoldás ez, ahogy sokan behülyülnének - de ez olyan, mint akik a net elterjedésével elkezdtek 0-24-ben WOW-ozni és már ott élnek. Ennek is megvan az oka, hogy miért, mert ezek a "közösségek" amikről írsz, nem nagyon elfogadóak. Sajnos a legtöbb közösség nem jó, az emberek teszik rosszá.

Kialakítják, kiosztják a szerepeket amolyan "címkeként" és ettől ott nem szabadulhatsz többé. Szépen kialakul a vezéregyéniség, a vicces gyerek, a komoly ember, a szabad lelkületű, a földtől elrugaszkodott, a bunkó, és persze az akin a többiek kiélik magukat. Mindig kell egy "balfék" akit a többiek elnyomnak. Ettől érzik jobban magukat, mindig lehet ahhoz nyúlniuk, hogy "balfékhez viszonyítva" ők mennyire jók és amolyan saját maguk boldogítására használják a "balfék"-et. A balfék utána elmegy WOW-ozni, mert ott legalább nem bántják a többiek. (Még mielőtt: És sosem voltam egy ilyen játék megszállottja sem igaz balfék sem, általában más címkéket kaptam, de azokkal együtt tudtam élni, mint most a nyugodt megbízható kolléga, vagy régen az elvont humorú ember)

És sajnos a közösségépítés nem működik igazán addig, amíg az emberek többsége hazug, állandóan mennek a játszmázások, a jópofiskodás (aztán mikor másik elfordul akkor rögtön mennek a pofavágások), a hatalomtechnikai fogások, az árulások, egymás hátbatámadása, a pletyka és még vagy ezer ilyen dolog. Én nem tudok megbízni az emberekben emiatt. Elvagyok velük, elfogadom a címkét amivel elláttak, aszerint is kezelnek, de megbízni nem tudok bennük, mert LÁTOM hogy mit művelnek egymással - és egymás háta mögött. Sokszor "barátok" vagy "szerelmi kapcsolatban élők" is. Így, hogyan bízzon meg az ember bárkiben is?

Én kizárólag erre használnék egy robotot igazából, valaki akinél ettől nem kell tartani, aki nem ítél el, nem árul el, nem hazudik, nem kell azt nézni, hogy vajon illemből mondja-e amit mond, vagy mert úgy gondolja, vajon a társadalmi nyomás-e az éppen elkövetett tettének mozgatórugója, vagy tényleg a belső indíttatás vagy szeretet?

És ezért vagyok én például magányos. Sok ismerősöm van, amolyan haveri szinten, de ennél komolyabban sosem bíznék meg egyikben sem. Az embereknél sosem lehet tudni, annyi mindenben nem őszinték, vagy csak azt mondják vissza amit elvileg az etikett és az illem megkövetel, hogy nem lehet igazán megbízni senkiben. Viszont igényem lenne rá, hogy valakiben bízhassak és ő bízzon bennem. És ne ítéljen el, ne legyen kötelező egy csomó hülyeséget csinálni, csak mert társadalmi elvárás vagy "kötelező" hagyomány.

Igen, eltértem a tárgytól egy kicsit.

De összességében én nem tudom elképzelni sem azt, hogy lefeküdjek egy igazi emberrel, túlságosan bizalmatlan lennék ehhez, és végig ez járna a fejemben, hogy vajon mire gondol igazából. Vajon épp hazudik-e? Emiatt nálam kiesik a szenvedély és a spontaneitás is, mert egyszerűen nem tudok ellazulni. Erre ment rá az összes kapcsolatom, akár "szerelmi", akár baráti volt.

81.

Akkor szabályokat kell hozni erre is. Simán lehetséges. A macskatartásra is van szabály, amit ha megszegsz akkor börtönbe mész. Itt is ezt kell tenni, biztosan megoldható a technikai oldala, akkor amikor már ilyen robotokat előállít az emberiség. És aki megszegi annak dutyi vagy kémiai kasztrálás. Csak kormányzati akarat kérdése a dolog.

De jelenleg nincs. Ellenben van erőszakolós játék baba és gyermek szex játék baba.

Az egész még túlságosan gyerek cipőben jár. És épp ezért egyenlőre szabad a gazda, akinek van rá pénze azt tesz amit csak akar. Ha pedig így marad, akkor nagy bajok lesznek.

De pár oldallal feljebb már írtam, hogy alapvetően az én életemben nem oszt, vagy szoroz ez az egész. Ha berobbannak és úgy lesz, ahogy ezt sokan gondoljuk, vagyis szabadon azt csinálnak ezekkel a babákkal amit kedvük tartja, az igen kellemetlen következményekkel fog járni. Akit ez mélyebben izgat, az fórumokat szervez a babák ellen. De valójában semmi ráhatásom a történésekre.

Ha általánosan forgalomba hozzák őket, úgyis kiderül milyen hatást gyakorolnak hosszú távon a társadalomra.

Több deviáns ettől már nem lesz, legfeljebb megvadulnak. Másoknak meg majd a hű társai lesznek a szex babák, mint azt Ed szeretné.

A többiek meg élik majd az átlagos kis életüket, mint most is.

Az egész okfejtésem arról, mi minden buktatója van ennek a talalálmánynak, csupán a kérdező "a nők féltik a pozíciójukat" feltevésére érkezett.

Mert itt sokkal több minden áll a háttérben, mint a kuki féltés.

#83 Nem értünk egyet. Nagyon kevés olyan ember van, aki tényleg velejéig romlott lenne. Az emberek élete általában szépen lassan spirálozik lefelé, mert rossz döntéseket hoznak, amik vagy csábítóak, vagy pedig könnyebbek a helyes döntésnél.

Vedd pl az alkoholistákat. Szinte senki sem abban a hiszemben issza meg az első felesét, hogy "na, most fog kezdődni a szenvedélybetegségem"

Az alkoholista és a mértékkel alkoholt fogyasztó között - lehet hogy hülyén hangzik, de - nem az alkohol szeretete a legfőbb különbség, hanem az életkörülményeik.

A különbség az hogy az egyikük képes teljes életet élni nélküle, így nem szalad vele el a ló, míg a másiknak vagy arra kell az alkohol, hogy kezelje a szorongását, vagy arra, hogy bátorságot meritsen belőle, vagy pedig képtelen nélküle szórakozni.

Ugyanez van azokkal a magányos emberekkel, akik a problémájukat felületesen akarják megoldani. Kicsúszik a kezükből az irányítás, mert a gond jóval mélyebben húzódik bennük, és ők maguk is tudják, hogy nem megoldás rá az, amivel próbálkoznak.

A szex egy robottal nem olyan mint a szex egy emberrel, ezért egy idő után csak fel kell dobni valamivel, nem?

Te is olyan személynek tűnsz, akinek egy rakás munkát kéne belefektetnie abba, hogy önbizalmat szerezzen, tudjon bízni másokban, és megtanuljon tartalmas kapcsolatokat kialakitani, mert ezek nélkül sajnos elég üres tud lenni az élet, de helyette az egyszerűbb utat választanád, ami még rövid távon is alig-alig lenne megoldás.

Még úgy is, hogy nem fenyeget a veszélye annak, hogy egyhamar megjelennek nálunk ezek a szexrobotok azt a tanácsot tudom adni (ha kéred, ha nem lol), hogy ne add fel. Márpedig beletorodni a helyzetedbe, és kiskapukat keresni egyet jelent a feladással.

85.

A kérdezőnek ezzel a hülyeségével én nem is foglalkozom, ilyen egyoldalúan provokatív kérdéseket nem tekintek relevánsnak (márpedig ez az, itt most épp a nőkre kihegyezve), így én még valahol mindig hiszek abban, hogy ez a dolog mindkét nem számára pozitívan is végeződhet, mivel sok magányos nő is van a világon akik nem tudnak már megbízni egy férfiben. Teljesen jogosan - ahogy fordítva is.

Megfelelő szabályok kidolgozásával kiküszöbölhető az, hogy rosszra használják. Jelenleg ilyen nincs - kellene, hogy legyen. Csak sajnos a vezetők prűdsége a kérdést nem is látja, továbbá a vallási "erények" tabuként kezelik az ilyesmik. Máig nem nagyon mernek bemenni az emberek a szexshop-ba, mert félnek, hogy mit szólnak majd mások vagy ki látja meg őket. De még az óvszervásárlás ami teljesen természetes az is kicsit félrenézéssel, "észre se vettük"-el van kezelve, mintha rossz dolog lenne.

Ahogy pl. a robotkutyákkal amik már bőven léteznek is bármit megtehet az idióta tulajdonos. Ettől még 90% nem fog ilyet tenni - de a maradék 10% Ramsay Bolton lelkületű személy igen. Őket kellene igazából kivonni a képből és rögtön nem lenne probléma, csak hát ez nem "toleráns" és "nem humánus" ami összeegyeztethetlen balról a liberális értékkel, jobbról a vallási ájtatossággal. Így maradhatnak élve és szabadon sokszor.

Pedig engem ledöbbentett a linken található dolgok összessége, ez is olyan dolog, amit én elképzelni nem tudtam. De nekem már a BDSM meg cuckold meg a többi baromság is ilyen volt, nem tudok ki és miért találja ki ezeket és ki az aki ezt élvezi?

Szóval én is őrült vagyok, csak a másik végleten aki annyira fél már mindentől, hogy inkább venném magam körbe robotokkal akik megbízhatóak és nincsenek gonosz gondolataik, mint az emberekkel akik hazudnak és álságosak.

86.

Üres is az életem, nem is kicsit. Elképzelni nem nagyon tudják sokan, hogy milyen szinten és miért visszatérő gondolat nálam saját magam kivégzése, mert akkor legalább vége lesz ennek a kínlódásnak. (+ visszatérő rémálmok a témában)

És én még csak nem is vagyok az, aki nem próbálkozik. Alapember vagyok bármilyen munkahelyen kívüli találkozón, az összesen ottvoltam és még úgy-ahogy jól is éreztem magam - de sosem érzem azt, hogy igazán részese lennék. Csak valamilyen szinten. Hobbijaim tipikus magányosember hobbik (érmegyűjtés, blogolás, gyakorin irkálás, hogy egyáltalán hangon legyen valahol, olvasás, rejtvények megfejtése stb.) - de valahogy sosem működik igazán.

Nagy valószínűséggel tényleg csak rosszabb lenne ezzel a robotechnolóiával, csak az a baj, hogy enélkül is. És mikor éppen a szerelemről álmodom éjjel vagy csak arról álmodom, hogy átölelek valakit szeretettel (rokont, fiktív szeretőt, barátot stb.) utána még jobban felerősödik a kínlódás - és hidd el, nem a szex az ami hiányzik (főleg, hogy az annyira nem is vonz, a szerelem annál inkább vonzana, csak úgy látom, hogy az nem nagyon létezik), hanem az a bizalommal átitatott szeretettől vezérelt érzés, ez a "nem fognak bántani, nem fognak elítélni, nem fognak hazudni" dolog ami élő ember soha nem éltem át. Senkivel, rokonnal sem, barátokkal sem, kapcsolataimban sem. És ez az ami eléggé kikészít. Még a pszichológusokkal szemben sem tudott nyitott lenni, igaz ők sem mondanak igazat általában, csak azt amit mondaniuk kell a nagykönyv szerint és magukban ki tudja mit gondolnak.

Tudom, ez undorító, de ez van, nem vagyok erre büszke, de nem is tagadom le. De szörnyű, hogy sokszor inkább maradok a munkahelyen bónusz órákat csak haza ne kelljen jönni. Pedig én alapvetően bírtam a magányt mindig is, akkor most miért nem...?

(Nem olvastam el a temérdek sok választ, csak az elején egy-kettőt)

Bár ugyan betegnek nevezik azt, aki robottal, vagy bármi mű dologgal szexel, de nem gondoljátok, hogy valahol mégis csak egy kicsit a nőkre nézve lesz szégyen, ha esetleg sokan inkább egy robotot választanak, mint őket? Egy idő után nem lesz mégis rossz érzés nekik?

A saját példámból próbálok kiindulni. Miután sokadjára leráztak a nők, egy olyan stratégiához folyamodtam, hogy egyszerűen keresztülnéztem rajtuk, látványosan levegőnek néztem őket, de néha az is előfordult, hogy elfordítottam a fejem, ha jöttek a közelembe, fintorogtam rájuk, ha valamelyikük mellém ült, mellém állt, homlokráncolva tovább álltam a közelükből stb... stb... Persze eleinte röhögtek, hogy hát savanyú a szőlő, meg biztos meleg, de! Komolyan mondom, egy idő után szerintem sérteni kezdte a hiúságukat a viselkedésem, egy darabig még folytattam ezt a stílust és bizony a végén már kábé minden harmadik nő kereste a kegyeimet! Nem tudom, hogy vajon tényleg bántotta a büszkeségüket a dolog (esetleg olyan alapon, hogy "hogy merészelem leszarni őket?" "Mi az, hogy én nem ájulok el tőlük?"), vagy esetleg kihívásnak tekintették, hogy engem nem lehet csak úgy megszelídíteni, hogy ennyire elérhetetlen vagyok, de mindenesetre nekem bevált ez a "tüntetőleges érdektelenség" módszerem! :D

Szóval ilyen alapon nem lenne egy idő után sértő nekik - még ha eleinte csak vállat is vonnának -, hogy ők szinte már a kutyának se kellenek, mert tőlük sokkal jobbakat találtak? (Jelen téma esetében a robotokat)