Miért ijednek meg a férfiak a foglalkozásomtól?

Én orvosira járok, nekem is hasonló tapasztalatom volt netes társkeresésnél. Vagy szó nélkül lelépnek, vagy beüt a kisebbségi komplexusuk és életük új céljának tekintik, hogy bebizonyítsák, hogy nem is vagyok annyira okos, mint amilyennek hiszem magam (hiába nem gondolok magamról ilyesmit és nem is szeretnék senkivel, pláne nem a leendő párommal versenyezni ilyen téren), vagy azonnal merevedésük lesz és közlik, hogy ha akarom, megvizsgálhatom a farkukat.

Ez lehet, hogy csúnyán fog hangzani, de egyedül abban látom a megoldást, ha nem adsz esélyt az utolsó közmunkás Józsiknak is, hanem egészségügyi dolgozókkal, azon belül is inkább orvosokkal (vagy esetleg orvostanhallgatókkal, ha ismersz közülük korban hozzád illőt) ismerkedsz. Más diplomásokkal is működhet a dolog, de szerintem sokmindent megkönnyít, ha nem kell versengeni a pároddal (pl a mérnököknél úgy tapasztaltam hogy különösen jellemző, a f#szméregetés tudás terén), nem kell neki magyarázkodni a fizetésedről, a munkaidődről és egyéb, a szakmával járó dolgokról, mert ő is benne lesz és természetesnek veszi, hogy te is így élsz.

Franc tudja.Volt rezidens barátnőm,kb 3hétig.Ellentétben veled,nagyra tartotta magát.Végül a nézeteink nemigazán egyeztek,ezért szakítottam vele.

Érdekesnek,és talán viccesnek tűnik.

Akkoriban voltak elveim,és elég idealista is voltam.Azon ment a vita,hogy hálapénzt el kell fogadni,kérni,vagy, nem.Én tartottam magam ahhoz,hogy nem kell kérni,elfogadni pofátlanság,és az orvosi lelkiismeret,a fennkölt eskü mind semmit se jelent.Nagyon sok helyen nem kapnak,nem kérhetnek,és ez bántja az igazságérzetemet,hogy pldául egy gyári munkásnak ,akit nem vet fel a pénz,kötelezően adnia kell,miközben ő nem kap senkitől.Vagy kapjon mindenki,vagy senki semmit.Ez lenne a korrekt.

Ezt ő sehogy sem értette meg,és csak azt mantrázta,hogy márpedig,ha teheti,akkor él a lehetőséggel.Plussz külföldre tervezett költözni,ahová én nem akartam.Ugyanis Svájcból települtem haza,és eszembe sem volt megint mászkálni,meg vándorolni.

Kb ennyi.

Hogy miért félnek?Vagy csak te gondolod,hogy félnek.

Kérdés az is,hogy milyen körben mozogsz.Egy normális férfi nem fosik egy leendő orvostól sztem.

Mondjuk külföldön egyáltalán nincs hálapénz utolsó szóval nem tudom miről beszélt a volt barátnőd.

Én is most lettem rezidens. Mondjuk én nem vagyok biztos benne hogy szakvizsga után is orvoskent akarok dolgozni. Elkezdtem a rezidenskepzest hogy "igazi" orvos lehessek, de igen valahol birizgal hogy utána orosz nyelvtudással egy gyógyszeripari multinal megkereshetek 700 ezret is és home office is van gyerek mellol, nem éjszakai ügyeletek. Nagyon örülök hogy már megvan úgymond a pasim, munka és heti 4-5 sport plusz néha barátokkal osszefutas kb ki is teszi a szabadidomet.

Amúgy én sem annyira tapasztaltam olyat H csak ettől megijednek, H orvos. Inkább a háttérben szerintem is az áll H rengeteg meló, és mikor lesz időd a kapcsolatra..m

Pontosan.Svájcban ,ha nem akarod vérig sérteni az orvost,akkor meg sem probálsz adni.Tudom.Az elképzelése egyébként az volt,hogy itt dolgozik 1-2évet,és úgy mennénk.

Orvoslatogatoként is jol kereshetsz.Attol függ,melyik cégnél vagy.

13#voltam.

#12 Az, hogy neked mi "jön le" és az, hogy mi volt a kommentem tartalma két külön dolog. Pont erről beszélek, hogy ha csak simán közlöm valakivel a tényt, hogy milyen szakon tanulok (mert mondjuk kérdezte, nem csak úgy a semmiből dobálózom azzal, hogy "szia, Klári vagyok, orvosira járok"), már abból valamiért azt gondolják sokan, hogy akkor biztos nagyra tartom magam meg el vagyok szállva magamtól és nem tudják legyőzni a késztetést, hogy közöljék, hogy tulajdonképpen totál primitív vagyok és mindenki, akivel eddig találkoztak okosabbak voltak nálam, aztán jöhetnek a "bezzeg a Sanyi sógorral is milyen szemetek voltak a kórházban az orvosok, tiszta hülye az összes" anekdoták.

Valamiért az a mérnök nincs elszállva magától, aki mérnökökkel szeretne ismerkedni és az a tanár sem, aki elsősorban tanárt szeretne párnak, csak az az orvos, aki hasonló területen dolgozókat preferál.

Kettős éle lehet ennek a dolognak: vagy mert nem akarnak neked rosszat azzal, hogy a másik fél beismeri magának, hogy az ő stílusával, gondolkodásával együtt nem tudnátok együtt meglenni - ez pozitív felismerés. Vagy mert komoly valakinek tűsz számára, ő meg még élni akarna: a kötelezettségeket nem merné melletted vállalni.

Nekem tetszenek az orvosi vonalon dolgozó nők, kiskoromban sajnos sokat voltam kórházban...

"Valamiért az a mérnök nincs elszállva magától, aki mérnökökkel szeretne ismerkedni és az a tanár sem, aki elsősorban tanárt szeretne párnak, csak az az orvos, aki hasonló területen dolgozókat preferál."

Semmi értelme, hasonló területen dolgozókkal ismerkedni csak. Ismerek elég sok mérnököt, nem lenne nehéz, ha egyszer egy egyetemre járunk. Az orvosok nem tűnnek olyan kifejezetten okosnak, hogy bárki tartson tőlük. Az a matek szakos elvontakra igaz, hogy megijednek tőlük! :D