Miért van az, hogy a nők elvárják, hogy a férfiak kezdeményezzenek valahol náluk, de mégis utálják, ha megszólítják őket az utcán?

Gondolom akkor utálják, ha

A) nem szinglik

B) olyanok szólítják le őket az utcán, akiknek nincs önkritikájuk.

Nem mosd össze ezt a két csoportot, illetve nem csak az utcán lehet kezdeményezni.

Én nem várok el semmit, olyan férfiakkal szeretek ismerkedni, akikkel valamilyen közös eseményen vagyunk (hobbi, sport, túra, party, baráti kör, egyetemi klub stb) és beszélgetést kezdünk. Mindegy melyikünk kezdi. Nem is randi szándékból, csak úgy, emberileg.

Kit érdekel, hogy mit utálnak?

A csirke szerinted akarja, hogy megedd? Nem, de te mégis betolod.

Akkor utálom, ha lerí rólam, hogy nem akarok ismerkedni. Társkeresőn vagy egy szórakozásra alkalmas helyen (például koncerten) szerintem teljesen rendben van. Főleg ha nem a derült égből jön oda, hanem például rámosolygok és mutatok érdeklődést. De az baszki, úgy, hogy fel sem nézek a könyvből és valaki úgy gondolja, hogy odajön csesztetni vagy ahelyett, hogy egyáltalán beszélgetni kezdene velem, azonnal randira hív, ez abszurd.

Ennyire balfax szociális analfabéta nyomorult bagázs nem lehettek, hogy nem érzitek, mit és hogyan illik (egyáltalán mikor) és hogyan nem.

Itt mindenki ennyire sötét?

"nincs válasz", de van, ha nem találod segítek neked egy kicsit, fordítsuk meg a dolgot, te mondjuk elvárnád, hogy odajöjjön hozzád egy nő, de kíváncsi vagyok, vajon egy 100-150 kg-os buldózer közeledését is tolerálnád e, vagy tetszene e, kétlem.

Na a nők ugyanezek, elvárják, hogy kezdeményezz (ami így helyes amúgy is), DE ne legyél Quasimodo, legyél ápolt, igényes jó fej, na gyerünk.