Nem megy az ismerkedés, mintha nem lennék alkalmas egy párkapcsolatra. Mit tegyek?

21 éves vagyok és még soha nem volt párkapcsolatom, sem semmilyen kapcsolatom az ellenkező nemmel. Ezt a szó szoros értelmében kell érteni, szóval az én életemből teljességgel kimaradtak a gyerekszerelmek, a tinikori próbálkozások, flörtölés, randik stb., minden. Engem nagyon sokáig abszolút nem is érdekeltek ezek a dolgok (kb. 18-19 éves korom körül kezdett el érdekelni) és nem is voltam még szerelmes soha. Most már azt érzem, hogy el tudnám képzelni magam egy kapcsolatban és akár azt is mondanám, hogy vágyom rá és örülnék neki, ha lenne egy társam. Ugyanakkor itt jön a probléma, hogy szerintem ezt nagyon nem úgy kezelem, ahogyan kellene. Túlkomplikálom, túlgondolom, nem jó oldalról közelítem meg, irreleváns elvárásaim és irrealisztikus elképzeléseim vannak.

Az egyik ilyen az az, hogy már komoly kapcsolatot szeretnék. Szóval én nem olyan kapcsolatra vágyom, ami abból áll, hogy heti 1x találkozunk, meg leugrunk egy-egy buliba a haverokkal együtt mutogatni egymást vagy ki tudjuk tenni a közösségi oldalakra, hogy együtt vagyunk stb. Nem tudom, hogy ez szimplán a személyiségemből adódik vagy abból, hogy idősebb emberek vesznek körül, akik már együtt élnek, házasodnak, gyereket nevelnek stb. Viszont teljesen egyértelmű, hogy én még nagyon nem itt tartok, mikor kb. a kezét nem fogtam még senkinek.

A másik az az, hogy nem tudok egyértelműen az érzéseimre hallgatni és elfogadni, ami történik. Ha valaki esetleg közeledni próbál felém, akkor azt sokszor észre sem veszem vagy csak utólag ismerem fel, hogy mi is történt vagy mit is szeretett volna az illető. Ha pedig esetleg leesik, akkor is próbálom inkább terelni a témát, elütöm valami viccel, mosolygok stb., mert egyszerűen kellemetlenül érzem magam, nem tudok mit kezdeni a szituációval, nem tudom mit kellene mondanom vagy csinálnom. Igazából azt sem tudom, hogy én mit akarok. Nálam ez nem egy lerázási technika, hanem szimplán ez az első reakció, amit kivált belőlem és akár a legnormálisabb és legjóképűbb srácot is képes lennék így elkergetni... Mindig azt keresem, hogy mi lenne nekem a jó, mivel járnék jól, biztosan jó választás vagy döntés lenne-e és a végén soha nem merem meghozni a döntést, hanem inkább úgy csinálok, mintha nem is történt volna semmi.

Nem tudom lesz-e valaha így kapcsolatom, de nem tudom mit tudnék ezzel kezdeni.