Néhány nő miért követi ezt a logikát?

Az olyan közeledést nem utasítom el ami a személyemnek szól. (Értem én hogy a közeledést a külsőm váltotta ki de akkor se mindegy hogy áll a dologhoz a pasi). Ha úgy indít hogy elérhetőséget kér az első öt percben az eleve kuka. Aki hajlandó időt szánni arra hogy kicsit beszélgessen velem az közelebb áll az én világomhoz. Nekem ugyanis nagyon kevés pár perc beszélgetés meg az általános kinézete az illetőnek.

Ha valakinek ennyi elég annak sokkal hangsúlyosabb a külső mint a jellem de legalábbis nagyon eltérőek az ismerkedési szokásaink.

Nem ismerkedem utcán, mert a külsőmön kívül sok mindent ő sem tud rólam és én sem róla. Nekem ez kevés egy randihoz.

Egyrészt akárki lehet a másik, senkire sincs ráírva, hogy prostinak rabol el nőket Hollandiába. Sosem mennék el kettesben egy idegennel sehova (ha csak netről ismerem, akkor sem).

Másfelől időpocsolásnak érzem. Tegyük fel, hogy nem emberrabló és nem is szervkereskedő. De kiderül, hogy semmi közös nincs bennünk. Semmi értelme nem volt. Alapvetően nincs szükségem vadidegenek társaságára, megvan a saját baráti társaságom, ha beszélgetni szeretnék vagy programokra menni.

Mielőtt megkapom, hogy lehet, hogy életem nagy lehetőségét szalasztom el így: van párom, de a volt barátaimat is közös baráti társaságból vagy egyetem alatt ismertem meg, komoly, több éves kapcsolatok voltak.

Én elfogadom, hogy te utcán akarsz ismerkedni, sok sikert kívánok ehhez. Ismertem amúgy egy párt, akik buszon ismerkedtek meg, túlságosan hosszú kapcsolat nem volt, de valameddig tartott azért. Szóval biztos vannak, akiknek megy így, nekem nem. Nem kell velem egyetérteni, de el lehet fogadni.

Én mióta a metrón ágyékon könyökölt egy csaj, inkább nem erőltetem a dolgot :D

Konkrétan az történt, hogy egy irtó zsúfolt metróra kellett felszállnunk irtó sokan. Az emberek nyomakodtak befelé és a nagy embertömeg nekilökött a lánynak hátulról, nem tudtam mit tenni ellene. Ő azt hitte gondolom, hogy valami perverz állat vagyok és izomból ágyékon könyökölt, majd röhögött a barátnőjével. Férfiasan úgy tettem, mintha nem éreztem volna meg egy "Ez igen!" kíséretében. De legszívesebben olyat adtam volna neki, hogy a metró másik falától kapta volna a másikat...