Mióta lett ilyen irrelevánsan nagy elvárása az átlagos, vagy az alatti nőknek is?

Ja, és makacskodni lehet, olyan ember is van, akinek a mai napig nincs nemhogy Facebookja, még email címe sem. De ettől még a tömeg, az átlag inkább abba az irányba halad, hogy az életét is ott éli.

Szóval nők között ugyanúgy vannak ilyen "győzelem vagy halál" fatalisták, hogy Ryan Gosling vagy 8 macska, ahogy férfiak között is, hogy Michelle Wild vagy napi 8 óra recska.

De általában a jellemző mindkét esetben az, hogy az elérhető lehetőségekhez igazítják az igényeiket, ki hamarabb, ki később.

Ezért vannak a világutazó nőknek a legnagyobb igényei, utána a fővárosiaknak, utána a nagyobb megyeszékhelyieknek, végül a vidéki, falusiaknak, ahol már 20 éves koráig elkel a legtöbb. Anyagi helyzet szempontjából ugyanígy a gazdagtól a szegényig, egészen az intézetben nevelkedettig bezárólag (ahol szintén sokszor már tizenévesen elkel és megtalálja "élete szerelmét").

És ezért van az is, ami itt sokak vesszőparipája, hogy csúnyák is élnek párkapcsolatban és szépek is szinglik évek óta. Mert ez is egy létező jelenség. Hogy a szép lány, akinek van 50-100 rövidebb-komolyabb exe, már tudat alatt is hasonlítgat. Már nem fogja beérni 30-on túl sem alacsonyabb rendű férfival.

Vagy egy egykori szépfiú, aki 13 éves korától végigdugta a suli legszebb lányait. 30 fölött nem úgy jött össze az élete simán kaphatna egy korban hozzáillő csúnyácskább nőt, aki egyengeti az útját és kivakarja a munkanélküli, eladósodott segédmunkás létből, de neki arra már fel se nagyon állna a sok szépségkirálynő külsejű nő után.

Úgyhogy a szingliség gyakran a szépek keresztje pont ezért, mert a múltbéli tapasztalataikból táplálkoznak és nem tudják elengedni, ezáltal lejjebb adni az igényt.

Ahhoz tudnám hasonlítani, mint mikor valakinek gazdag gyerekkora volt és teljesen elszegényedtek. Lelki sérült lesz, sosem lesz olyan, mint az, aki szegény volt gyerekként is, pont a hasonlítási alap különbsége miatt.

Képzeld, #20-aska, évekig voltam egyedül, és nem volt mit megbánni belőle, mert a többséggel, aki szembe jött, ezerszer rosszabb lett volna, mint egyedül, csak még mindig az a probléma, hogy magadból indulsz ki, mert gyenge vagy, és nem tudod elképzelni, hogy egy nőnek nagyobb gyötrelem f*s kapcsolatban lenni nem megfelelő férfival, mint egyedül lenni.

Igen, ti biztos képesek vagytok megszokni a langymeleg sz*rt, és benne ücsörögni, aztán fotelhuszárkodni, hogy bezzeg mi miért nem adjuk lejjebb, hogy nektek “jusson” jónő, de elmondanám, hogy nektek sem kellene lejjebb adni, senki nem kötelez rá, csak hát ti gyengék vagytok.👎🏽👎🏽👎🏽

Lentebb kifejtem, mi az én meglátásom. Nyolc éven keresztül nem volt barátnőm egy rövid, megalkuvás szülte kapcsolatot leszámítva. Mindent megpróbáltam, ilyen haj, olyan haj, ilyen borotválkozás, olyan szakáll, ilyen ruha, olyan ruha, még az öltözködésem színeiben is követtem ajánlásokat. Kültéri kép, beltéri. Állattal, gyerekkel, társaságban, más által rólam készített, mindent végigpörgettem. Alapvetően is hosszú és tartalmas kommunikációval léptem fel. Sokakkal próbáltam ismerkedni.

Majdnem egy évtizedig eredménytelenül. Aztán megismertem a páromat, ugyanúgy néztem ki, mint addig, ugyanúgy írtam a levelekben, mint addig. Mégis belémszeretett.

Mi volt hát a különbség?

Hogy ő éppen a kamaszkorban, 16 évesen külföldre költözött a családjával, egy olyan országba, aminek akkor még nem beszélte a nyelvét sem. Teljesen kimaradt neki az, hogy pasik tucatjai ostromolják, mivel akik körülötte voltak, azok nem beszéltek vele egy nyelvet. Így éppen a személyiségfejlődés legérzékenyebb időszakában mentesült azoktól az egészségtelen irányba torzító, káros hatásoktól, amik a lányokat ebben az életkorban általában érik.

Mert mi történik ma, ha egy lány fellép egy társkeresőre? Az első egy órában tíz levelet kap. Persze, hogy kihat a mentális egészségére. Miképp a sztárságban nevelt gyerekszínészeknek, akik drogosok lesznek, alkoholisták, vagy öngyilkosok, vagy ezeknek változó kombinációi.

Ezután egy nő a társkereséshez úgy áll hozzá, hogy a sok jelentkezőből a legjobbat kiválogassa magának. Nem is lehet ezért hibáztatni senkit, bárki ezt tenné, akinek van rá lehetősége.

Csakhogy elmarad a kapcsolattervező gondolatok közül, hogy ő, mint másik fél, mit tud nyújtani, amihez az elvárásait reálisan megfogalmazza a vele szembenálló felé. És a férfi oldal issza meg ennek a levét.

Hogy ne akarjak diplomás férfit, ha én is csak érettségit szereztem meg. Hogy felmérem, miszerint én keresek 160 ezer forintot, ő pedig 200 ezret, és nagyságrendileg ugyanott vagyunk. Hogy nekem van egy saját autóm, ő a maga oldalán bérel egy lakást, és körübelül ugyanazt visszük a közös életünkbe.

Kölcsönös a felelősség, mert a férfiak saját maguk torzítják az ilyen mértékű kereslettel a valós viszonyokat.

Nekem 15-17 éves koromban csupa szép barátnőm volt. Akikkel összeillőnek is tartottam magamat. Aztán, ahogy ez az életkorszak rányomta a hatását a kortársaimra, már nem voltam elegendő az ugyanezen szintű lányoknak.

Pedig nem változtam.

Meggyőződésem, hogy most azért van szexis, szép párom, aki által nem hasonlottam meg önmagammal (mint történt volna az a társtalálás normál társadalmi környezetében valamilyen kényszerszülte viszonnyal), mert mikor megismertem, előttem nem volt komoly kapcsolata.

Ha itthon maradt volna, kikerülhetetlenül érte volna a személyiségfejlődésre káros, őt egészségtelenül alakító környezeti inger. Ha csak lemegy a boltba, ha utazik egy buszon, ha csak az iskolában ül, szemezéseget, bókokat, érdeklődést kap. Ha csak facebookot használ, nincs is társkeresőn, akkor is ajánlatok érik.

Ő, engem megismerve, nem azt futtatta végig a fejében, hogy az eggyel előttem jelentkezőnek X-szel magasabb volt a fizetése, a kettővel korábbi pedig jóképűbb volt nálam, így inkább elutasít most engem, hátha majd a utánam kövezkező jóképűbb is lesz, és a keresete is nagyobb lesz.

Hanem elégedett volt azzal, amit fel tudtam mutatni számára az életemből. És ez az egészséges gondolkodás, minden nőnél így lett volna, akinél én realitást láttam a közeledésre, ha hasonlóképp megmaradnak a normál felnőttéválás útján, ahol 15-16 évesen, a fiúkban ébredő szexualitás, és ennek következnényei okán letérnek.

Ő megmaradt a világot reálisan kezelő, racionális értelmű nőnek - ahonnan mindannyian indulunk.

A lányok önmaguk is áldozatai ennek, a rájuk ható környezethez roncsolódnak, ami ezután hátráltatja az életútjukban.

Most, vőlegényként és menyasszonyként együtt élve, példát nyer, hogy a lányok, akiknek odanyújtottam magamat, önmaguk hibás döntéséből milyen életből maradnak ki, pedig ugyanebből részesülhettek volna ők is mindannyian, mert a korábban is birtokolt képességeim szerint teszem maximálisan boldoggá a páromat.

Nem olvastam az eddigi kommenteket nem is igazán érdekel

Csupán a tapasztalataimat írnám le.

Átlagos nőként 22 évesen kezdtem el a kapcsolatom. Akkor lett az első barátom. Az elején mindig minden rendben volt. Majd úgy 1 vagy 2 hónap után jött az a pasik részéről, hogy (mondom a példákat),, Szabad akarok lenni'' a másik sms - ben szakított,, Talán jobb lenne véget vetni a kapcsolatunknak' ' indokot nem írt, hogy miért bár kérdeztem de nem reagált. Tudom, hogy az volt a baja, hogy időt szerettem volna tölteni vele.

A másikról megtudtam, hogy végig megcsalt más lányokkal, neki egy nem volt elég. Legalább egyszerre 5-el is beszélt chates oldalakon.

Rólam annyit, hogy nagyon tudtam szeretni ezt ki is mutattam mindig. Az elején nem voltam soha olyan ha probléma volt akkor mindig megakartam volna velük beszélni. nem is volt nehéz számomra semmi egy kapcsolatban mert valóban szerettem velük lenni és velük is akartam lenni! Amit kaptam ezektől az átlagos pasiktól az a totál kihasználás. De erre csak egy bizonyos idő után jöttem rá. A szép szavak tudjátok nem mindig igazak.

Valóban nem! Amolyan szeretni tudó lány voltam. De, ez nektek,, kedves''átlagos pasik, nekik ez nem kellett.

Őszintén, fogalmuk sem volt, hogy mi egy igazi kapcsolat. Vagy ha valami bajuk van azt minimum egy mondattal normálisan közöljék. De soha nem mondtak semmit!

Tudjátok mit akartam? Csak szeretni őszintén igazán kitartani a másik mellett, és mindent vele tervezni!

Ennyit. De nektek a rib.ncok kellenek. A tökéletes külsejű lányok.

Nem a normálisak. Számotokra semmilyen szinten nem lehet megfelelni mert nem elég egy aki csak szeretni akar titeket!

Nem lettek azóta nagy elvárásaim senkivel szemben. De, megválogatom, hogy kivel jövök össze. Nem kellenek az érdek emberek. Nem adok meg mindent a számukra semmilyen szinten. Nem én fogok teperni mindig.

Ha látom az apró jeleket, hogy engem akar. Akkor majd én is teszek értük. A szép szavakban többé nem hiszek. Csak a tettekben. Ki lehet szűrni az alja kihasználós embereket csak nem szabad ezeknek megadni mindent rögtön magadból. Ha nem adod meg számukra az érdekeiket akkor lekopnak RÖVID időn belül ezt garantálom. Nyitott lehetsz úgy is ha nem hagyod magad kihasználtatni. Tudjátok lépésről lépésre haladni lassan, szépen. Egy kapcsolatot felépíteni kell. Sose lesz tökéletes. De, lehet igazán jó is ez viszont csak is 2 emberen múlik!

26.

Akkor te is megtapasztaltad milyenek is az emberek. És nemcsak a férfiak akikről írtál, a nők között ugyanilyen mértékben fellelhető ez a típus, csak más viselkedésjegyekkel.

De első szabály: A szavak csak szavak, sosem szabad vakon elhinni őket.

Második szabály: Mindenki hazudik néha. Vagy sokszor. Vagy csak az fordul elő, hogy ő őszintének gondolja amit mond, de még ő maga sem tudja, hogy nem az.

Az a helyzet rohadtul tévedsz

Egyik sem volt tökéletes sőt! Egyik barátnőmnek se tetszettek. Vékony, egymagas velem, vagy az egyiknek volt hasa is. Arcra totál átlagos., az egyiknek szemüvege is volt.

Ha szövegeket értelmeznéd írtam átlagos pasik.... Olvasd el még egyszer és fogd fel! Nem minden pasi ártatlan jószág.igen is közöttetek is vannak kihasználós fajzatok! Csak az elején jól színészkedtek.

Jobb előbb elfogadnotok, hogy a nők nem hiába állítanak fel rohadt magas elvárásokat. A pasikkal is ez a helyzet. De ne csinálj úgy, mintha minden pasi szent lenne. A nők meg mind aljadékok. A nők között is vannak kihasználósak. A pasik között is! Ez van! De, ki lehet szűrni őket csak akarni kell, észrevenni a jeleket és nem vakon bízni.

basszus megnézném azoknak a nőknek a fejét, akik mit sem tudnak a pasijaik belső gondolatairól, hogy mi futna át rajtuk mikor elolvassák ezeket a véleményeket.... "drágám te cska azért maradtál normális, mert tinikorodban nem udvaroltak neked, különben te is ilyen lenézős fruska lennél és szóba se álltál volna velem" :D:D

érdekes, az osztályomban is az összes fiú az osztály 3 legszebb lányára volt ráállva. még keringőnél is, mikor beszéltük hogy miért nem kérik fel a havercsajt akivel jóban vannak... "ő nem elég szép" lol, és közben köröket vert rájuk nőben mint ahogy ők pasiként kinéztek.