Miért ilyen nehéz a társkeresés? 26F

#Sziasztok #Nem önsajnáltatás, viszont fel tennék egy egyszerű kérdést!!! 16 éves korom óta szeretnék párt magam mellé.

Keresem azt a hölgyet akinek igazán fontos lehetnék.

Nekem igen is szükségem van valakire akit szerethetek és aki viszont szeret.Mivel nincsen senkim! Ha szégyen... Ha nem...

El telt 10 esztendő de még mindig nincsen rám szüksége senkinek.Próbálkoztam már személyesen 4 alkalommal.

Illetve kezdetekben a facebook-on, majd Badoon.

Már hatodik éve annak, hogy elérhető vagyok abban az applikációban is.Már hatodik éve annak, hogy a napi limites (7) üzenetet el küldöm valakinek egy "Szia 😇" formájában. Az esetek 95%-ában válasz sem érkezik. A maradék 5-ben pedig, ami azt jelenti, hogy 4 naponta egy-egy hölgy vissza ír. Egyértelműen nyílvánvalóvá válik számomra az üzenetből, hogy nincsen rám szüksége.Íme a #kérdésem!!! Szerintetek tényleg ennyire visszataszító vagyok, s felesleges keresnem a boldogságot mert rám soha nem lesz szüksége senkinek? El kellene fogadnom, hogy nekem ez jutott, ha tetszik ha nem? Mert nem lehet mindenki helyes?? Higyjétek el nekem, hogy próbáltam már el fogadni, s nem keresni. Viszont ez olyan számomra, mint számotokra az, hogy ne vegyetek levegőt.Én csak... Szeretnék boldog lenni és borzasztóan félek attól, hogy soha senkinek nem leszek elég jó. Lehet írni a primitív elmével, hogy "önsajnáltatás" de nem tudjátok milyen a magány. S, hogy mit vált ki az emberből, esetemben, szerencsére csak ezt a posztot. Viszont szerintem van sok millió ember akiknél ennél sokkal rosszabb dolgot. Meg lehet vetni ezért.. De nem tudod milyen a cipőmben. :)